Néhány hónapja még attól tartottak a befektetők, hogy az iráni háború és egy újabb energiaár-sokk komoly csapást mér Európára. Ehhez képest az európai tőzsdék történelmi csúcsok közelében járnak, az euró erősödik, és ismét milliárdok áramlanak a kontinens piacaira. Ez itthonról nézve is fontos fejlemény.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Úgy tűnik, a befektetők ismét kezdik felfedezni Európát. A Reuters elemzése szerint ennek egyik fő oka, hogy a kontinens gazdasága jobban viselte az Egyesült Államok és Irán közötti háború következményeit, mint amire tavasszal számítottak – számolt be a Reuters.
A háború kitörésekor még attól féltek, hogy az energiaárak emelkedése újra felpörgeti az inflációt és visszaveti a gazdasági növekedést. Ehhez képest az európai STOXX 600 részvényindex történelmi csúcsai közelében jár, a vállalatok eredményei pedig sorra meghaladják a várakozásokat.
A bizalom visszatérését a pénzmozgások is mutatják. Az augusztus 12-ével zárult héten 2,44 milliárd dollár áramlott európai részvényekbe. Február vége, vagyis közvetlenül a háború kitörése előtti időszak óta nem mértek ekkora heti beáramlást.
Érdekes módon Európa egyik korábbi gyengesége most előnnyé válhat. A kontinens az elmúlt évek mesterségesintelligencia-boomjában lemaradt Amerikától és Ázsia egyes piacaitól. A STOXX 600-nak azonban mindössze körülbelül 10 százalékát adják technológiai vállalatok, így az európai piac kevésbé van kitéve az AI-részvények szélsőséges árfolyammozgásainak.
A különbség látványos. A technológiai cégekben gazdag dél-koreai piac a második negyedévben csaknem 70 százalékkal emelkedett, majd a jelenlegi negyedévben körülbelül 20 százalékot esett. Európa ennél jóval nyugodtabban haladt: az európai részvények idén nagyjából 10 százalékkal drágultak, miközben az amerikai S&P 500 és az MSCI világindex körülbelül 13 százalékos pluszban jár.
A vállalati eredmények is biztatóak. A STOXX 600 cégeinél a második negyedévre 24,1 százalékos éves nyereségnövekedést várnak. Ilyen erős növekedési ütemre közel négy éve nem volt példa.
Európa ráadásul továbbra is jóval olcsóbb Amerikánál. A STOXX 600 a következő 12 hónapra várt vállalati nyereség nagyjából 15-szörösén forog, ami körülbelül 26 százalékos diszkontot jelent az S&P 500-hoz képest. Ez a különbség 2024 novemberében még rekordnagyságú, 41 százalékos volt. Vagyis az európai részvények már drágultak Amerikához képest, de még mindig jelentős az árkülönbség.
Nemcsak a tőzsde mutat erőt. Az euró június közepi, 13 hónapos mélypontjáról körülbelül 3 százalékkal erősödött, és 1,17 dollár környékére kapaszkodott vissza. Az eurózóna üzleti aktivitása pedig júliusban nyolchavi csúcsra emelkedett. A Citi mutatója szerint az európai gazdasági adatok több mint három éve nem okoztak ennyi pozitív meglepetést az elemzői várakozásokhoz képest.
A befektetőket az is megnyugtathatja, hogy az európai jegybanki politika jelenleg kiszámíthatóbbnak tűnik az amerikainál. A háború okozta infláció ugyan további kamatemeléseket hozhat az eurózónában, de a piac számára az is sokat számít, ha látja, milyen irányba készülnek lépni a jegybankok.
A veszélyek természetesen nem múltak el. A háború elhúzódása újabb energiaár-emelkedést, magasabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést okozhat.
Az elmúlt hónapok azonban egy dolgot már megmutattak: Európa eddig ellenállóbbnak bizonyult, mint sokan gondolták. Tavasszal még attól tartottak, hogy a háború megtöri a kontinens gazdaságát. Most egyre több befektető inkább azt mérlegeli, hogy Európát nem írták-e le túl korán.
