A főváros történelmi arculatát féltő műemlékvédők tiltakozása mellett komoly jogi akadályok is nehezítik annak a 76 méter magas diadalívnek a megvalósítását, amelyet az amerikai elnök a fegyveres erők kérésére drónokkal és mesterlövész-állásokkal szereltetne fel.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Egy internetes bejegyzésben osztotta meg Donald Trump azt az elképzelést, amely szerint a fegyveres erők javaslatára védelmi feladatokkal ruháznák fel az amerikai fővárosba tervezett, nagyjából 76 méter magas diadalívet. A Portfolio beszámolója alapján a koncepció szerint az építmény tetején és a szomszédos téren mesterlövészeket és drónokat vetnének be, míg az épület belső tereiben jelentős mennyiségű lőszert raktároznának. Bár konkrét biztonsági fenyegetést nem nevezett meg az elnök, az amerikai védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni a bejelentést.
Ez a katonai célú átalakítás szervesen illeszkedik az elnök azon törekvései közé, amelyek átformálnák az amerikai főváros arculatát. A tervek között szerepel a Kennedy Központ átnevezése, valamint a Fehér Ház egykori keleti szárnya helyén felépítendő, csaknem 400 millió dolláros bálterem-komplexum is, amelyet sokan ugyancsak drónbázisként emlegetnek. A történelmi városkép megóvásáért aggódó műemlékvédők és más kritikusok élesen bírálják a kezdeményezést.
Mark Cancian nyugalmazott tengerészgyalogos ezredes, a washingtoni CSIS kutatóintézet vezető tanácsadója szerint a védelmi célok emlegetése csupán egy utólagos magyarázat a beruházás létjogosultságának igazolására. A szakértő rámutatott, hogy a tervezett diadalívtől alig másfél kilométerre működik a Fort Myer katonai támaszpont, a Pentagon pedig mindössze három kilométeres távolságban van. Emiatt Cancian szerint mind a belvárosi lőszerraktározás gyakorlati megvalósíthatósága, mind a mesterlövész-állások katonai haszna erősen megkérdőjelezhető.
A kivitelezés komoly jogi akadályokba is ütközik. Tanya Chutkan szövetségi bíró a hónap elején úgy határozott, hogy a kormányzat köteles legalább 48 órával a helyszíni munkák megkezdése előtt értesítést küldeni. A bíróság azután kényszerült közbelépésre, hogy a belügyi tárca az illetékes tervezési hatóság végleges jóváhagyása nélkül kísérelte meg a projekt elindítását.
Forrás: Portfolio
