Egy több mint kétezer éves papirusztöredék hozta lázba az antik irodalom és a klasszikus filológia szerelmeseit. A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum (The Met) legújabb kiállítási darabja nemcsak kora miatt számít felbecsülhetetlen értékű antik ritkaságnak, hanem azért is, mert Homérosz Odüsszeiájának eddig ismeretlen sorait rejti.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Egy tengerentúli kiállítóhelyen debütált az a különleges ókori lelet, amely izgalmas új részletekkel szolgálhat az irodalomtörténet iránt érdeklődőknek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolója alapján a bemutatott tárgy korát több mint kétezer évesre becsülik, legnagyobb érdekessége pedig az, hogy az Odüsszeia olyan szövegrészeit tartalmazza, amelyek a klasszikus mű mai kiadásaiból már teljesen hiányoznak.
El-Hibe titka és a hiányzó verses sorok
Az Egyiptomban található el-Hibe lelőhelyről származó, i. e. 285 és 250 közé datált papirusz az eposz 20. énekéből tartalmaz részleteket. A szakértők számára a legnagyobb szenzációt az jelenti, hogy a töredéken három olyan sor is olvasható, amelyet a modern kor olvasója egyetlen standard fordításban vagy kritikai kiadásban sem talál meg.
Ez a felfedezés közvetlen bizonyítékkal szolgál arra a régóta kutatott elméletre, miszerint az ókori világban – még az alexandriai könyvtár szövegstandardizáló munkája előtt – az eposzoknak számtalan eltérő, helyi változata létezett egymás mellett. A szájhagyomány útján terjedő és a vándorénekesek (rapszódoszok) által alakított történetek csak fokozatosan nyerték el azt a végleges formát, amelyet ma kánonként ismerünk.
Hollywood és az antik irodalom találkozása
A lelet ismételt elővétele és bemutatása nem független a kortárs populáris kultúrától. Az antik ritkaság azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy Christopher Nolan legújabb mozifilmje világszerte újraélesztette az érdeklődést Homérosz eposza és Odüsszeusz bolyongásai iránt. A tárlatnak otthont adó Metropolitan Művészeti Múzeum a felfokozott érdeklődést kihasználva emelte ki gyűjteményéből a páratlan dokumentumot.
A kiállítás látogatói a New York-i múzeum görög és római gyűjteményében (a 162-es teremben) saját szemükkel is megtekinthetik az ókori irodalomtörténet egyik legizgalmasabb rejtélyét őrző papiruszt.
Forrás: FAZ Ausland
