A rendkívüli aszály és a tartós hőség súlyosan érintette az európai termőföldeket, aminek következtében a helyi hozamok bezuhantak, miközben az állattenyésztők takarmányigénye meredeken emelkedett.

A Politico elemzésére hivatkozó BusinessUA beszámolója szerint a 2026 júliusa és 2027 júniusa közötti időszakban az Európai Unió várhatóan 25 millió tonna kukorica behozatalára szorul majd. Ez jelentős növekedést jelent az előző egyéves időszakban regisztrált 19,3 millió tonnás importmennyiséghez képest.

Bár ezt a szükségletet normális esetben az ukrán exportőrök elégítenék ki, az orosz erők kikötők és kereskedelmi hajók ellen végrehajtott rakétacsapásai elvágták a fő tengeri folyosókat. Az alternatív útvonalak – mint a közúti, a vasúti vagy a dunai uszályos szállítás – korántsem képesek pótolni az óriási tengeri teherhajók kapacitását.

A szállítási nehézségeket jól mutatja, hogy a fekete-tengeri blokád miatt korábban nyolcvan teherszállító torlódott fel az ukrán folyami kikötők bejáratánál, ami drasztikusan lelassította a teljes áruforgalmat.

A logisztikai akadályokat kihasználva az Egyesült Államok termelői – akiket a kiváló termés és a kedvező árak is segítenek – a mostani értékesítési szezon kezdeti szakaszaiban máris több kukoricát juttattak el az EU-ba, mint Ukrajna.

Ez a térvesztés komoly csapás Kijevnek, mivel az ukrán gazdaság legfőbb devizabevételei az agrárkivitelből származnak.

Tarasz Viszockij mezőgazdasági szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán gazdák anyagi helyzete a korábbi tartalékok felélése miatt ma még a háború kitörésekor tapasztaltnál is súlyosabb.

A bevételek elmaradása miatt a termelők képtelenek finanszírozni a soron következő vetési munkálatokat, ami elkerülhetetlenül a vetésterületek zsugorodásához vezet.

Forrás: KárpátHÍR