Nem hajléktalanokról, és nem is feltétlenül menekültekről van szó. A magyar jogszabályok pontosan meghatározzák, kit lehet hontalanként elismerni, hogyan vizsgálják meg az érintettek állampolgárságát, és milyen feltételekkel kaphatnak hivatalos jogállást Magyarországon. A Hetediknap utánanézett, mit mondanak a törvények arról a személyi körről, amely a Wekerle Plusz támogatott lakáshitelének jogosultjai között is szerepel. Egy friss nemzetközi statisztika alapján már azt is tudjuk, milyen nagyságrendről beszélhetünk, ám a hitelprogrammal kapcsolatos legfontosabb kérdések továbbra is nyitottak.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Október 30-án beszámoltunk arról, hogy a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsön jogosultjai között egy kevésbé ismert kategória is szerepel: az elismert hontalanoké.
A 18 és 45 év közötti fiatalok első lakáshoz jutását támogató program keretében akár 50 millió forintos, kedvezményes kölcsön is igényelhető. A rendelet azonban nem kizárólag magyar állampolgárok számára teszi lehetővé a részvételt.
Felmerült tehát a kérdés: kik azok a hontalanok, akik előtt szintén megnyílhat ez a lehetőség?
A Hetediknap ezért áttekintette a Nemzeti Jogszabálytár vonatkozó rendelkezéseit, amelyekből kiderül, hogy a hontalanság nem valamiféle bizonytalan jogi kategória, hanem nemzetközi egyezményen alapuló, szigorúan szabályozott jogállás.
Kit nevez a törvény hontalannak?
A hontalanság jogi meghatározását az ENSZ 1954-ben elfogadott egyezménye tartalmazza, amelyet Magyarország a 2002. évi II. törvénnyel hirdetett ki.
Az egyezmény 1. cikke szerint hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem tart saját joga alapján állampolgárának.
Vagyis nem arról van szó, hogy valakinek nincs lakása, állandó lakcíme vagy érvényes útlevele. A hontalanság ennél lényegesen összetettebb jogi helyzetet jelent.
Ez azt jelenti, hogy az érintettet a világ egyetlen országa sem ismeri el saját állampolgárának.
Ez akár olyan embert is érinthet, aki egész életében ugyanabban az országban élt.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint hontalanság többféle élethelyzetben kialakulhat.
Fontos különbség, hogy a hontalanság nem azonos a menekültstátusszal. Egy menekültnek rendszerint van állampolgársága, míg a hontalanság éppen annak hiányát jelenti. Ugyanakkor létezhetnek olyan személyek is, akik mindkét kategóriába beletartoznak.
Nem elég kijelenteni, hogy valakinek nincs állampolgársága
A magyarországi elismerés feltételeit a 2023. évi XC. törvény szabályozza.
A törvény 243–249. paragrafusai alapján a hontalanság megállapítására irányuló eljárást Magyarország területén tartózkodó személy kezdeményezheti az idegenrendészeti hatóságnál.
A kérelmet írásban vagy szóban is elő lehet terjeszteni, a hatóságnak pedig kötelező személyesen meghallgatnia a kérelmezőt.
Az eljárás során az érintettnek igazolnia vagy legalább valószínűsítenie kell, hogy valóban egyetlen ország sem tekinti állampolgárának.
Ennek érdekében a hatóság többek között azt vizsgálja, milyen állampolgársági kapcsolat állhat fenn a kérelmező születési helye, korábbi lakóhelye, valamint szülei és családtagjai révén.
Szükség esetén magyar külképviseleteken keresztül is beszerezhetők a vizsgálathoz szükséges információk.
Az eljárásban a kérelmező használhatja anyanyelvét, jogi segítséget vehet igénybe, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője is részt vehet a vizsgálatban.
A hatóságnak 45 napon belül kell döntenie, az eljárás pedig tárgyi költségmentes.
Ha elutasító határozat születik, hagyományos közigazgatási fellebbezésnek nincs helye, de a döntés 15 napon belül bíróság előtt megtámadható.
Kik nem kaphatnak hontalan jogállást?
A törvény kizáró okokat is meghatároz. Nem ismerhető el hontalanként például az, aki kifejezetten a hontalan státusz megszerzése érdekében szándékosan szüntette meg állampolgárságát.
Ugyancsak el kell utasítani a kérelmet, ha az érintett tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.
Az 1954-es ENSZ-egyezmény bizonyos személyeket szintén kizár a védelem köréből, így például azokat, akik esetében komoly okkal feltételezhető háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése.
A jogállás ráadásul nem feltétlenül végleges. A hatóság visszavonja, ha az érintett később állampolgárságot szerez, visszaszerzi korábbi állampolgárságát, vagy kiderül, hogy az elismerés feltételei nem álltak fenn.
A magyar szabályozás tehát ellenőrzött, egyedi hatósági döntéshez köti a hontalanság elismerését.
Milyen jogokat jelent a hontalankénti elismerés?
A hivatalosan elismert hontalan személy továbbra sem válik magyar állampolgárrá, de jogállása lehetővé teszi, hogy szabályozott körülmények között tartózkodjon Magyarországon.
A 2023. évi XC. törvény 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az elismert hontalant humanitárius célú tartózkodási engedéllyel kell ellátni.
A nemzetközi egyezmény alapján a jogosultak számára meghatározott feltételekkel úti okmány is kiállítható.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett automatikusan hozzájut minden olyan támogatáshoz, amely magyar állampolgároknak jár.
Az egyes kedvezményeknél külön jogszabály határozza meg, hogy a hontalan státusszal rendelkezők jogosultak lehetnek-e az adott ellátásra vagy támogatásra.
A Wekerle Plusz esetében éppen ez történik.
Mit mond pontosan a Wekerle Plusz rendelete?
A 298/2026. (X. 27.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének d) pontja kifejezetten nevesíti az elismert hontalanokat a lehetséges hiteligénylők között.
A jogszabály 43. paragrafusa azt is rögzíti, hogy a hontalan jogállást az elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással kell bizonyítani.
A rendelet további rendelkezései még arra is kitérnek, hogy az ilyen személyek esetében a hagyományos lakóhely-bejelentési kötelezettség helyett miként kell alkalmazni az idegenrendészeti szabályok szerinti szálláshely fogalmát.
A hontalan jogállás azonban önmagában nem elegendő a kölcsön megszerzéséhez.
Az életkori, lakástulajdoni és egyéb jogosultsági feltételeknek ugyanúgy teljesülniük kell, a bank pedig a hitelképességet is vizsgálja.
Vagyis a rendelet nem automatikusan biztosít 50 millió forintot az elismert hontalanoknak, hanem lehetővé teszi, hogy a meghatározott feltételek teljesítése esetén ők is hitelkérelmet nyújtsanak be.
Hány hontalan él Magyarországon?
A rendelkezés gyakorlati jelentőségének megértéséhez elengedhetetlen az érintettek számának ismerete.
Az UNHCR 2025. év végi statisztikája Magyarországon összesen 63 hontalan személyt tartott számon. Közülük 35-en a lakóhelyüket elhagyni kényszerült hontalanok, 28-an pedig a nem ilyen helyzetben lévő hontalanok kategóriájában szerepeltek.
Ez fontos támpont, de nem tekinthető a Wekerle Pluszra jogosultak számának. A nemzetközi statisztika nem azonos a magyar hatósági elismerés alapján összeállított jogosulti nyilvántartással, és nem tartalmazza a hitelfelvételhez szükséges további feltételek vizsgálatát.
Továbbra sem tudjuk tehát, hány olyan, Magyarországon hivatalosan elismert hontalan él, aki életkora, jövedelme és egyéb körülményei alapján valóban igényelhetné a támogatott lakáshitelt.
Egy fontos kérdésre továbbra sincs válasz
A Nemzeti Jogszabálytárból tehát világosan megállapítható, mit jelent az elismert hontalan jogállás, és milyen eljárásban lehet megszerezni.
Azt azonban a jogszabályok önmagukban nem árulják el, hogy a kormány milyen konkrét megfontolásból nevesítette ezt a személyi kört a Wekerle Plusz jogosultjai között, és a gyakorlatban hány ember élhet a lehetőséggel.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Hetediknap a Pénzügyminisztériumhoz fordult ezekkel a kérdésekkel, ám a megjelenésig nem érkezett válasz.
A jogszabályi háttér feltárásával a fogalom jelentése tisztázódott. A rendelkezés tényleges hatását, az érintettek számát és a jogalkotói indokokat illetően azonban továbbra is szükség lenne az illetékes hatóságok részletes tájékoztatására.
