A Financial Times által ismertetett friss dán katonai elemzés alapján bár egy NATO-tagállam elleni korlátozott orosz katonai támadás kockázata jelenleg alacsony, a fenyegetettség mértéke növekszik. A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) szeptember 24-én közzétett értékelése több lehetséges forgatókönyvet is felvázol. Ezek egyike alapján Oroszország korlátozott katonai erőket, akár felségjelzés nélkül is bevethet egy vele határos NATO-tagállam területén. Egy másik lehetőségként nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhatnak olyan infrastruktúrát, amely szerepet játszik Ukrajna támogatásában. A dán hírszerzés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy NATO-tagállam tényleges orosz invázióját továbbra is valószínűtlennek tartja.

Thomas Ahrenkiel, a dán katonai hírszerzés vezetője szerint Moszkva akár a helyi orosz kisebbség védelmére hivatkozva is megindokolhat egy korlátozott területi behatolást. A szakember úgy véli, egy ilyen korlátozott akció elsődleges célja a szövetséges tagállamok közötti egység megbontása és a NATO megosztása lenne.

Az utóbbi időben több olyan hibrid incidens történt, amelyeket Oroszországhoz kötnek. A Financial Times cikke emlékeztet a németországi Lipcse repülőtere ellen tervezett, de meghiúsított dróntámadásra, valamint arra az esetre is, amikor egy orosz hajóról jelzőrakétákat lőttek ki egy dán helikopter felé a Balti-tengeren. A dán hatóságok arra számítanak, hogy a jövőben még súlyosabb kibertámadások béníthatják meg a társadalmi intézményeket, a szabotázsakciók pedig közvetlenül emberéleteket is veszélyeztethetnek.

Jeppe Bruus dán védelmi miniszter szerint az orosz nyomásgyakorlás mögött az áll, hogy Moszkva jelenleg képtelen megvalósítani a céljait. A dán hírszerzés ugyanakkor határozott különbséget tesz a kisebb katonai provokációk és egy átfogó háború között. Egy teljes körű orosz inváziót jelenleg rendkívül valószínűtlennek tartanak, mivel egy ilyen offenzívához legalább hat hónapon át tartó csapatösszevonásokra lenne szükség.