A magyar kormány továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Orbán Anita külügyminiszter szerint Kijev előrehaladásáról az elért eredmények alapján kell dönteni, és Ukrajnának ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a többi tagjelölt országnak.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Orbán Anita külügyminiszter az ATV-nek adott interjújában beszélt a magyar kormány álláspontjáról. Mint fogalmazott, Budapest nem támogat olyan eljárást, amelyben Ukrajna a megszokottnál gyorsabban válhatna az Európai Unió tagjává – számolt be róla kedden az APA hírügynökség.
„Nem támogatunk semmilyen gyorsított csatlakozást” – fogalmazott Orbán Anita.
A külügyminiszter szerint Ukrajna csatlakozásának kérdéséről az ország által a tárgyalások során elért eredmények alapján kell dönteni.
Budapest ragaszkodik a teljesítményalapú csatlakozáshoz
A magyar álláspont lényege, hogy Ukrajnának a többi tagjelölt országhoz hasonlóan teljesítenie kell az uniós tagsághoz szükséges követelményeket, és a csatlakozási folyamat ütemét ezek teljesítéséhez kell igazítani.
Orbán Anita arra is kitért, hogy a tárgyalások lezárását követően Magyarországon népszavazást tartanának Ukrajna uniós tagságáról.
Az uniós csatlakozás hosszú és összetett folyamat. A tagjelölt országoknak többek között jogállamisági, gazdasági és intézményi követelményeknek kell megfelelniük, valamint saját jogrendszerüket is összhangba kell hozniuk az Európai Unió szabályaival.
Közben halad Ukrajna csatlakozási folyamata
Ukrajna uniós integrációja ugyanakkor az elmúlt hónapokban előrelépett.
Az Európai Unió Tanácsának hivatalos tájékoztatása szerint június elején, a Magyarország és Ukrajna közötti kétoldalú egyeztetéseket követően valamennyi tagállam egyhangú támogatásával megkezdődtek az első tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges eljárási lépések.
Az úgynevezett alapvető kérdések klasztere többek között a jogállamiságot, az alapvető jogokat, a demokratikus intézmények működését, a közigazgatás reformját és a gazdasági követelményeket foglalja magában.
A folyamat később továbbhaladt: az Európai Unió Tanácsának júliusi dokumentumai szerint napirendre került a külkapcsolatokkal foglalkozó hatodik klaszter átvilágításának eredménye is.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna rövid időn belül automatikusan az Európai Unió tagjává válhat. A tárgyalások egyes szakaszaihoz a tagállamok támogatására, valamint a meghatározott követelmények teljesítésére is szükség van.
A kárpátaljai magyarok jogai is fontos kérdést jelentenek
Budapest számára Ukrajna csatlakozási folyamatában kiemelt kérdés a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete is.
Orbán Anita júniusban arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól kötött magyar–ukrán megállapodás végrehajtása köztes mérföldkőként bekerült Ukrajna uniós csatlakozási folyamatába. A külügyminiszter hangsúlyozta, ha Kijev nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, az első tárgyalási klaszterben automatikusan leáll a csatlakozási folyamat.
Ukrajna uniós jövője továbbra is komoly politikai kérdés
Ukrajna európai uniós tagsága az orosz–ukrán háború kezdete óta az európai politika egyik meghatározó kérdésévé vált. Kijev számára az uniós integráció nemcsak gazdasági és politikai cél, hanem az ország hosszú távú európai orientációjának egyik legfontosabb eleme is.
Az Európai Unió részéről folytatódik a csatlakozási folyamat, miközben annak üteméről és feltételeiről továbbra is komoly politikai vita zajlik.
A magyar kormány most ismét világossá tette álláspontját: Ukrajna esetében sem támogat gyorsított eljárást, hanem a teljesített feltételekhez és a tárgyalásokon elért eredményekhez kötné a továbblépést.
