A 2027-es költségvetésben a hiánycsökkentés egyharmadát adóemelések biztosítanák, miközben a különadók kivezetésével egyelőre nem számol a kormány. Kármán András pénzügyminiszter szerint a vagyonadó nem politikai büntetőadó, az új szabályozás egyes részletein azonban még változtathatnak.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Nem vezeti ki a különadókat 2027-ben a Tisza-kormány, és az adóemelések is fontos szerepet kapnak a költségvetési hiány csökkentésében. Erről Kármán András pénzügyminiszter beszélt szerdán reggel a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában. A tárcavezető szerint a hiány mérséklésének kétharmadát az állami kiadások visszafogása, egyharmadát pedig az adóbevételek növelése biztosítja.
A miniszter egyértelművé tette: a vállalkozásokat terhelő különadók megszüntetésével jövőre nem számolnak. Középtávon ugyan szeretnék csökkenteni ezek súlyát a vállalati adóztatáson belül, konkrét döntés azonban még nem született.
A vagyonadó marad, de a részleteken még módosíthatnak
Kármán András visszautasította, hogy az új közteher valamiféle „NER-büntetőadó” lenne. Állítása szerint a cél az igazságosabb közteherviselés megteremtése. Elképzelhetőnek nevezett további egy-két módosítást a bevezetés előtt, az adófizetésre kötelezettek körén és az adókulcson azonban nem kívánnak változtatni.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vagyonadóról az átlagosnál hosszabb társadalmi egyeztetést folytattak, és a beérkezett észrevételek nyomán már a törvényjavaslat benyújtásakor 17 ponton módosítottak a szabályozáson. Ezek többsége adótechnikai pontosítás volt.
A vállalkozások adóterheivel kapcsolatos kritikákat a pénzügyminiszter megalapozatlannak nevezte. Érvelése szerint elsősorban a nagyvállalati társasági adó és az innovációs járulék emelkedik, amelyek a mikro- és kisvállalkozásokat nem terhelik. Hozzátette: a bányajáradék és az energetikai különadó sem a kisebb magyar vállalkozások jellemző fizetési kötelezettsége.
Kármán szerint a változtatások egyik célja annak az aránytalanságnak a mérséklése, hogy az elmúlt években egyes nagyvállalatok, különösen a feldolgozóiparban, ténylegesen alacsonyabb adókulccsal adóztak, mint a kis- és középvállalkozások.
Közel 300 milliárd forintos tartalékkal terveznek
A kormány közel 300 milliárd forintos tartalékkal tervezi a 2027-es költségvetést. A tárcavezető ezt az előző kabinet gyakorlatával állította szembe. Elmondása szerint a korábbi kormány az idei évre eredetileg 190 milliárd forintos tartalékot irányzott elő, amelyet azonban még az év kezdete előtt felhasználtak. Kármán úgy értékelte, hogy ezzel eleve megnőtt a hiány túllépésének kockázata.
A pénzügyminiszter az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági előrejelzéséről is beszélt. A kormány a növekedés és az infláció tekintetében egyaránt valamivel alacsonyabb értékekkel számol, mint Brüsszel. Szerinte amennyiben a nominális gazdasági növekedés a tervezettnél magasabb lesz, az több költségvetési bevételt és akár alacsonyabb hiányt eredményezhet.
A 2027-es költségvetés parlamenti vitája még tart. Kármán András arra számít, hogy a törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezik.
A kormány tehát egyszerre ígér takarékosabb állami működést, igazságosabb adóztatást és a költségvetés stabilizálását. A kérdés az, hogy a kiadáscsökkentésekből mennyi valósul meg, és az adóemelések terhei végül milyen mértékben jelennek meg a gazdaságban.
Forrás: Kossuth Rádió – Felkelő, 2026. november 18.





