Október 27-én vette kezdetét az első Nemzetközi Űrjátékok Oroszországban, ahol nyolc ország több mint 250 hallgatója és fiatal oktatója dolgozik együtt. A projekt során a résztvevők feladata egy újonnan felépített marsi kutatóállomás autonóm működtetése és a felmerülő mérnöki, technológiai problémák önálló megoldása.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Milyen lenne az élet a Marson, ha a túléléshez szükséges valamennyi rendszert saját magunknak kellene működtetnünk? Mi történne, ha elromlana az energiaellátás, elfogyna egy létfontosságú készlet, vagy a legénységnek váratlan műszaki problémát kellene megoldania? Ezekre a kérdésekre keresnek választ a fiatalok a Moszkva melletti Szkolkovói Innovációs Központban, ahol október 27-én megkezdődött az első Nemzetközi Űrjátékok gyakorlati küldetése.
A TASS orosz hírügynökség beszámolója szerint nyolc országból több mint 250 diák és fiatal egyetemi oktató vesz részt a november 1-jéig tartó programban. A szimulációhoz különleges, moduláris kutatóállomásokat alakítottak ki, amelyek egy idegen bolygón működő telep körülményeit modellezik. A feladat nem egyszerűen a berendezések kezelése: a csapatoknak folyamatosan biztosítaniuk kell a telep működését, miközben tudományos és mérnöki kihívásokat oldanak meg.
Az első, 48 órás küldetést Oroszország, Pakisztán, Mexikó és Üzbegisztán fiataljai teljesítik. Ez idő alatt a szervezők tájékoztatása szerint teljesen önállóan kell dolgozniuk. A következő műszakban Kína, India, Kazahsztán és Kirgizisztán résztvevői veszik át a feladatokat. A két nemzetközi csoportnak úgy kell egymásra építenie a munkáját, hogy a képzeletbeli telep működése a váltás ellenére is folyamatos maradjon.
A kísérlet egyik legérdekesebb eleme éppen ez az együttműködés. Egy valódi bolygóközi misszióban ugyanis nem elegendő, ha az egyes mérnökök kiválóan értenek a saját szakterületükhöz. Az életfenntartó rendszerek, az energiaellátás, az élelmiszer-termelés és a tudományos kutatómunka egymástól függnek. Egyetlen műszaki hiba az egész telep működésére hatással lehet, a problémák megoldásához pedig különböző szakemberek összehangolt munkájára van szükség.
A résztvevőknek ezért nemcsak technikai tudásukról kell számot adniuk, hanem arról is, képesek-e együtt dolgozni, felelősséget vállalni és gyors döntéseket hozni. A szimuláció nem valódi marsi expedíció, és nem is a bolygó környezetének teljes reprodukciója. Olyan mérnöki és oktatási gyakorlat, amely a jövő űrmisszióinak szervezési és technológiai problémáira készíti fel a fiatalokat.
Az esemény a „Tehetségek az űrnek” nevű orosz szövetségi program része. A főszervező a Nemzeti Kutatóegyetem – Közgazdasági Főiskola, vagyis a HSE University, a szakmai koordinációban pedig az orosz tudományos és felsőoktatási minisztérium, valamint a Roszkoszmosz vesz részt. A helyszínt a Szkolkovói Innovációs Központ biztosítja, ahol a szervezők szerint már több mint ötven űrtechnológiai vállalkozás működik.
A központ vezetése azt is jelezte, hogy a verseny során születő ígéretes technológiai megoldások és új fejlesztési elképzelések később támogatást kaphatnak. Vagyis a program nem pusztán játék: a fiatalok ötleteiből akár tényleges kutatási és mérnöki projektek is születhetnek.
Bár az emberiség még messze van attól, hogy önfenntartó telepet hozzon létre a Marson, az ehhez szükséges rendszereket már most meg kell tervezni és kipróbálni. Hogyan lehet elegendő oxigént előállítani? Miként biztosítható az élelmiszer-utánpótlás? Hogyan működhet egy állomás akkor, ha a Földről nem érkezik azonnali segítség?
A szkolkovói fiatalok ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a következő napokban. És bár a küldetésük egyelőre csak szimuláció, azok a problémák, amelyeket meg kell oldaniuk, egy jövőbeli marsi telepen már nagyon is valóságosak lehetnek.
