Újabb olyan rekord dőlt meg, aminek aligha lehet örülni: minden korábbinál magasabbra emelkedett a világ óceánjainak átlagos felszíni hőmérséklete. És ami igazán nyugtalanító, hogy az El Niño még csak most lendül bele. Ha a kutatók előrejelzései beigazolódnak, a mostani 21,1 Celsius-fok könnyen lehet, hogy csak ízelítő abból, ami a következő hónapokban vár ránk.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A világ óceánjai még soha nem voltak olyan melegek, mint most. A Copernicus éghajlatváltozási szolgálat friss adatai szerint a sarkvidékeken kívüli tengerek átlagos felszíni hőmérséklete szombaton 21,1 Celsius-fokra emelkedett – írja a BBC.
Ez első hallásra talán nem tűnik drámai számnak, csakhogy globális átlagról beszélünk. Ráadásul ezzel megdőlt a korábbi, 2024 márciusában mért 21,09 fokos rekord is.
A szakembereket azonban nem pusztán az új csúcs aggasztja, hanem az is, hogy mikor következett be. A világ óceánjainak átlaghőmérséklete rendszerint márciusban vagy áprilisban éri el éves maximumát. Most viszont augusztusban sikerült rekordot dönteni.
És van még egy rossz hír: az El Niño várhatóan még tovább erősödik.
A természetes időjárási jelenség során a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségében szokatlanul meleg víz kerül a felszínre. Mivel hatalmas területről van szó, ennek hatását az egész bolygó megérzi. A jelenlegi előrejelzések szerint az El Niño karácsony környékéig tovább erősödhet, és rendkívül intenzívvé válhat.
A kutatók szerint az, hogy már ilyen korán rekord dőlt, önmagában figyelmeztető jel. Jeremy Grist, a brit National Oceanography Centre kutatója úgy véli, hogy ha a folyamatok a jelenlegi irányban haladnak tovább, 2027 márciusában vagy áprilisában ismét megdőlhet a tengerek hőmérsékleti rekordja.
A szokatlan meleg ráadásul messze nem korlátozódik az El Niño által közvetlenül érintett Csendes-óceánra. Európa környékén is rendkívüli értékeket mérnek. A La Manche csatorna nyugati részén például több mint három éve szinte folyamatos tengeri hőhullámról beszélhetünk, júliusban pedig helyenként 7 fokkal volt melegebb a víz a megszokottnál.
Mindezt már nehéz egyszerű időjárási kilengésként elintézni.
Az óceánok az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt a rendszerben maradó többlethő több mint 90 százalékát elnyelik. Ez sokáig valamiféle láthatatlan pufferként működött, csakhogy ennek ára van: a tengerek egyre melegebbek.
Ennek következményeit pedig nem csak a halak és a korallzátonyok érzik meg. A melegebb tengervíz több energiát és nedvességet adhat a viharoknak, növelheti egyes szélsőséges időjárási események intenzitását, és tovább emelheti a tengerszintet.
A tengeri hőhullámok közben komoly csapást mérhetnek az érzékeny ökoszisztémákra, köztük a korallzátonyokra. A part menti térségek számára pedig az emelkedő vízszint egyre nagyobb árvízi kockázatot jelent.
A 21,1 fokos rekord tehát jóval több egy újabb számnál egy klímastatisztikában. A figyelmeztető jelek egyre látványosabbak – miközben az El Niño java valószínűleg még előttünk van.
