Elhunyt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező és fotográfus, a Nemzet Művésze. A magyar filmművészet meghatározó alkotója több mint fél évszázados pályája során olyan filmek képi világán dolgozott, mint A kis Valentinó, az Álombrigád, az Eldorádó vagy A Hídember.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Életének 83. évében, szombaton elhunyt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező és fotográfus, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kardos Sándor 1944. június 4-én született Budapesten. 1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán, majd 1973-ban operatőri diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán – derül ki az MTI-hez eljuttatott akadémiai közleményből.
Pályáját a MAFILM-nél kezdte, ahol 1972 és 1979 között segédoperatőrként dolgozott. Ezt követően a Magyar Televízió operatőre és rendezője lett.
Több mint harminc játékfilmet fényképezett
Kardos Sándor hosszú pályafutása alatt több mint harminc játékfilm, valamint száznál is több tévéfilm és kisjátékfilm fényképezésében vett részt.
Nevéhez olyan meghatározó magyar alkotások képi világa kapcsolódik, mint A kis Valentinó, az Álombrigád, A tanítványok és az Eldorádó. Operatőrként dolgozott az Egészséges erotika, a Glamour és A Hídember című filmeken is.
Pályája során többek között Jeles Andrással, Tímár Péterrel, Molnár Györggyel, Gödrös Frigyessel és Bereményi Gézával forgatott.
Munkásságának jelentőségét nemcsak az általa fényképezett alkotások száma adta. Egyéni látásmódjával és képi megoldásaival a magyar filmművészet több korszakának meghatározó operatőrévé vált.
Különleges öröksége a Hórusz Archívum
Kardos Sándor fotográfusként és gyűjtőként is jelentős életművet hagyott maga után. Művészeti tevékenységének különleges területe volt a Hórusz Archívum, amelyhez amatőr fényképeket és régi felvételeket gyűjtött.
A képeket sajátos szempontok alapján rendezte egymás mellé, új összefüggéseket teremtve közöttük. A hétköznapi emberek életének pillanatait megörökítő fényképek így nem pusztán régi felvételekként, hanem egy különleges vizuális gyűjtemény részeiként maradtak fenn.
A Hórusz Archívum anyagából Magyarországon tizenhét kiállítást rendeztek, de külföldön is több alkalommal bemutatták. Kardos Sándor gyűjteménye Rotterdamban, Eindhovenben, Bécsben, Lausanne-ban, Amszterdamban és Brüsszelben is eljutott a közönséghez.
Számos rangos elismerést kapott
Kardos Sándor munkásságát pályája során hazai és nemzetközi díjak sorával ismerték el.
Három alkalommal, 1985-ben, 2001-ben és 2006-ban kapta meg a Magyar Filmkritikusok Díját, 1986-ban és 2005-ben pedig a filmszemlén díjazták. 1990-ben érdemes művész, 1999-ben kiváló művész lett.
Nemzetközi elismerései között szerepelt a MédiaWave rendezői különdíja, a Madrid Imagen fődíja, valamint egy portugáliai nemzetközi játékfilmfesztivál rendezői fődíja. 2011-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál FIPRESCI-díját is kiérdemelte.
2000-ben Eiben István-díjjal, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
2022-ben a Nemzet Művésze lett
Kardos Sándor 2022-ben kapta meg a Nemzet Művésze címet, egy évvel később pedig a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának rendes tagja lett.
A Magyar Operatőrök Társaságának vezetőségi tagjaként is sokat tett a magyar filmművészetért és a hazai mozgóképkultúráért.
Életművében a filmművészet és a fotográfia különleges módon kapcsolódott össze: miközben operatőrként magyar filmek egész sorának képi világát formálta, gyűjtőként olyan hétköznapi fényképeket mentett meg, amelyek máskülönben könnyen elveszhettek volna.
Kardos Sándort a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
