A korábbi rendszerben kizárólag a vádhatóság dönthetett arról, hogy bíróság elé kerülnek-e a közpénzekkel kapcsolatos ügyek, míg a felderítést a rendőrség, a NAV vagy az ügyészség végezte. Az új szabályozás nyomán azonban ez a felépítés átalakul, és immár több intézmény is szerepet kaphat ugyanazon ügyek feltárásában.

A szeptember elsején elindult intézmény rendkívül széles hatáskörrel rendelkezik. Ellenőrzés alá vonhatnak bárkit, aki állami vagy uniós támogatásokkal gazdálkodik, de a nemzeti vagyon kezelőit, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat, illetve azok társulásait is vizsgálhatják.

A Portfolio cikke szerint a hivatal eljárásához nincs szükség bűncselekmény gyanújára; az ellenőrzések alapját elsősorban a saját belső kockázatértékelésük adja, bár lakossági bejelentésekre vagy más szervek jelzéseire is intézkedhetnek. Az adóhatósághoz hasonló eszközökkel dolgozó szervezet súlyos büntetéseket szabhat ki az ellenállókkal szemben: a magánszemélyek akár több tízmilliós, a különféle szervezetek pedig akár milliárdos bírságot is kaphatnak, ha nem működnek együtt.

A legjelentősebb változást a büntetőjogi jogkörök jelentik. Amennyiben a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel, a szervezet saját maga folytathatja le a nyomozást, és vádat is emelhet.

Ezzel a rendőrségi és ügyészi feladatokat ötvöző jogkörrel a hivatal a törvényben meghatározott kiemelt esetekben – például hivatali visszaélés, korrupció, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés vagy súlyosabb költségvetési visszaélések gyanújakor – léphet fel.

Noha a klasszikus eljárási rend is megmarad – ahol a rendőrség és az adóhivatal nyomoz, az ügyészség pedig vádat emel –, az új szerv megjelenésével párhuzamosan akár négy különböző hatóság látókörébe is bekerülhet ugyanaz a gyanús ügy.

Forrás: Portfolio