
Orbán Anita szerint sikerült elsimítani a diplomáciai feszültséget Kijevvel
Orbán Anita a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok alakulásáról beszélt – illusztráció — Fotó: AI-generált illusztráció / Hetediknap
Orbán Anita szerint sikerült elsimítani a diplomáciai feszültséget Kijevvel
Hamarosan az ukrán parlament elé kerülhet a kárpátaljai kisebbség oktatási jogait szabályozó törvénytervezet, miután a háttéregyeztetéseknek köszönhetően elcsitultak a napokban tapasztalt kétoldalú feszültségek – fejtette ki Orbán Anita. A külügyminiszter hangsúlyozta: a nyilvános üzenetváltások dacára a színfalak mögött folyamatos a konstruktív párbeszéd Kijevvel.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A magyar diplomácia vezetője az Index Kibeszélő című műsorában beszélt a szomszédos országgal fenntartott kapcsolatokról. Kifejtette, hogy az X közösségi platformon lezajlott adok-kapok ellenére a két állam közötti egyeztetések nem szakadtak meg. A hét eleji nyilvános vita azután robbant ki, hogy Szibiha ukrán külügyminiszter élesen bírálta Magyar Pétert, amiért a miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben egyértelművé tette: hazánk nem tagja a Volodimir Zelenszkij által kezdeményezett Kárpáti Nyolcak nevű regionális csoportnak, és a Tisza-kormány hivatali ideje alatt nem fog megépülni a Mol és a Naftogaz korábbi megállapodásában szereplő ukrán stratégiai üzemanyagtároló sem Magyarországon.
A tárcavezető ugyanakkor rámutatott, hogy a háttérben zajló munka eredményes. Napi kapcsolatban áll Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök-helyettessel, aki az uniós kapcsolatokért felel, és egyben felügyeli a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak rendezését célzó jogszabály-előkészítést. A júniusi kétoldalú egyezségen alapuló tervezet az ukrán törvényhozás elé kerülhet, a miniszter várakozásai szerint legkésőbb októberben komoly előrelépés várható az ügyben.
Orbán Anita kitért a Kárpáti Nyolcak (C8) nevű tömörülésre is. Bár a magyar nagykövet részt vett a szervezet legutóbbi találkozóján, utólag világossá vált, hogy hazánk nem tagja a szövetségnek. A külügyminiszter ugyanakkor jelezte: Magyarország nyitott a későbbi csatlakozásra, amennyiben ez a partnerség a nemzeti érdekeket szolgálja, hiszen Budapest minden előnyös két- és többoldalú együttműködésben szívesen részt vesz.
Forrás: Világgazdaság





