Paprikafüzérek a tornácon, pörkölt a bográcsban, pirosan gyöngyöző leves a vasárnapi asztalon – kevés alapanyag épült be annyira a magyar konyhába és önképbe, mint a fűszerpaprika. Csakhogy miközben szinte elképzelhetetlen nélküle a magyar gasztronómia, maga a hazai termesztés egyre kisebb területre szorul vissza. Az olcsó import, a munkaerőhiány, a szárazság és még az is veszélyezteti, ahogyan ma főzünk.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kalocsa környékén egykor természetes látvány volt, hogy ősszel hosszú piros paprikafüzérek lógtak a házak falán és ereszei alatt, ma már egyre ritkább ez a kép.
A számok különösen látványosan mutatják, mekkorát változott a világ: Magyarországon 1979-ben még 13 029 hektáron termesztettek fűszerpaprikát. 2024-re mindössze 1410 hektár maradt. Vagyis négy és fél évtized alatt a termőterület csaknem kilenctizede eltűnt. És a háttérben nem egyetlen probléma áll.
Hajnal előtt kezdik, éjfélkor fejezik be
Az AFP Kalocsa környékén kereste fel azokat a családokat, amelyek még mindig paprikából próbálnak megélni. Pajsan Nagy Nikoletta és férje mintegy két és fél hektáron dolgozik. Az idei forró, száraz nyáron volt olyan időszak, amikor napi húsz órát töltöttek a földeken.
A termés végül a vártnál szebb lett, de ez már szinte csodának számított.
Nem véletlenül: Magyarország 2026-os nyara az 1901 óta mért legszárazabbak közé tartozott, miközben a hosszabb aszályos időszakok, az egyre szélsőségesebb hőhullámok, valamint az új kártevők és betegségek mind drágábbá és bizonytalanabbá teszik a termesztést.
Tanár és tűzoltó lett a paprikatermesztő családból
Az AFP által megszólaltatott Tóth Ágnes gyerekként még hat hektáron segített a családi paprikaföldeken. Ma már nagyjából három hektár maradt, részben azért, mert egyszerűen nincs elég idénymunkás a kézi betakarításhoz.
A történet talán ennél a pontnál válik igazán beszédessé: a család ma már nem tudna kizárólag paprikatermesztésből megélni. Tóth Ágnes tanárként dolgozik, testvére tűzoltó.
Egy olyan mesterség kezd így eltűnni, amelyet korábban családok adtak tovább egyik nemzedékről a másikra.
Kalocsán már kínai paprikát is árulnak, megérkezett az olcsó konkurencia
Kínából és Dél-Amerikából jóval alacsonyabb költséggel előállított fűszerpaprika érkezik Európába. A Világgazdaság már 2025-ben arról írt, hogy Kalocsán is megjelent a kínai paprika, miközben a hazai termelés már nem elegendő a magyar fogyasztás kielégítésére.
A lap szerint a kínai termék előállítási költsége akár a magyarénak a fele lehet, ami olyan árversenyt teremt, amelyben egy kis hazai gazdaságnak rendkívül nehéz helytállnia.
És van még egy kevésbé látványos változás...
Mi magunk is kevesebb paprikát igénylő ételt főzünk
A fiatalabb generációk étkezési szokásai is átalakultak. Kevesebb idő jut a hosszú órákon keresztül készülő pörköltekre, gulyásokra és hagyományos magyar ételekre, miközben egyre nagyobb a kereslet a gyorsabban elkészíthető fogások iránt. Az AFP-nek nyilatkozó szakértők ezt is a paprika iránti hazai kereslet csökkenésének egyik okaként említették.
Így a magyar fűszerpaprikát egyszerre szorítja a klímaváltozás, az olcsó import, a munkaerőhiány és a megváltozó magyar konyha.
Pedig a paprika már régen több egyszerű fűszernél. Kalocsa és Szeged neve összeforrt vele, ott van a népművészetben, a gasztronómiában és abban a képben is, amelyet külföldön Magyarországról őriznek.
Forrás: AFP – Hungary's dwindling paprika producers battle to save signature spice, HungaroMet – A legszárazabb és a második legmelegebb nyár 1901 óta, Világgazdaság – Kalocsán is megjelent a kínai fűszerpaprika
