Újabb részletek rajzolódnak ki a hétfő délelőtti szolnoki Gripen-balesetről. A rendelkezésre álló információk szerint a vadászgép a készültségi géppár tagjaként egy riasztást követően tartott vissza Kecskemétre, amikor bajba került. Egy fontos kérdésre azonban továbbra sincs válasz: mi miatt emelték eredetileg a levegőbe a magyar vadászgépeket?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Hétfő délelőtt lezuhant a Magyar Honvédség egyik JAS 39 Gripen vadászgépe Szolnok mellett. A pilóta sikeresen katapultált, állapota stabil, megfigyelés céljából kórházba szállították. A honvédelmi miniszter közlése szerint a pilóta mindent megtett azért, hogy a gép honvédségi területen érjen földet, civil infrastruktúrában pedig nem keletkezett kár.
A baleset műszaki okát továbbra is vizsgálják.
Közben azonban egy másik kérdés is egyre érdekesebbé válik.
Honnan és milyen feladatból tért vissza a gép?
Riasztás után tartott vissza Kecskemétre
Több sajtóértesülés szerint a Magyar Honvédség két Gripenje egy riasztás után, kötelékben tartott vissza a kecskeméti repülőbázisra, amikor az egyik gépnél rendellenesség jelentkezett.
Az Index által közölt információk szerint a vadászgép a készültségi feladat miatt éles fegyverzettel, jelentős mennyiségű üzemanyaggal és póttartállyal repült. A lap arról is beszámolt, hogy a társgép pilótája lángokat észlelt a másik Gripenen.
Egy másik, szintén nem hivatalosan megerősített verzió szerint a pilóta hidraulikai meghibásodást észlelhetett, és megpróbált kényszerleszállást végrehajtani Szolnokon, ám az egyik futómű nem nyílt ki.
Hogy pontosan milyen eseménysor vezetett a gép elvesztéséhez, azt a vizsgálatnak kell tisztáznia.
De ha a gép valóban riasztásból tért vissza, van egy másik, ettől függetlenül fontos kérdés:
miért riasztották a magyar készültségi géppárt?
Mit jelent az, hogy riasztják a Gripeneket?
A kecskeméti Gripenek Magyarország és egyben a NATO integrált légvédelmi rendszerének részeként légtérrendészeti készenléti szolgálatot látnak el.
Ez nem azt jelenti, hogy a vadászgépek csak akkor szállnak fel, ha katonai támadás történik.
Éppen ellenkezőleg.
A NATO Air Policing békeidőben működő rendszer. A kijelölt vadászgépek és személyzetük a nap 24 órájában, az év 365 napján készen állnak arra, hogy szükség esetén nagyon rövid idő alatt a levegőbe emelkedjenek. A NATO tájékoztatása szerint egy Quick Reaction Alert, vagyis QRA-riasztás után a készültségi gépek perceken belül felszállhatnak; a rendszerben a 15 percen belüli reakcióidő tipikus követelmény.
A riasztásról az illetékes NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központ dönthet.
Ennek oka lehet például egy azonosítatlan repülőgép, légtérsértés, szokatlan vagy potenciálisan veszélyes légi tevékenység, illetve olyan civil gép, amelynek repülése biztonsági kérdéseket vet fel.
Ez azonban nagyon fontos:
abból, hogy hétfőn riasztották a magyar Gripeneket, önmagában semmilyen következtetés nem vonható le arra, hogy katonai vagy ellenséges esemény történt.
Korábban egy utasszállító miatt is felszálltak
Erre jó példa egy alig több mint két hónappal ezelőtti magyar riasztás.
Június 11-én egy Tel-Avivból Prágába tartó Airbus A321-es miatt rendelték el a magyar Gripenek felszállását, mert az utasszállító nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.
A magyar vadászgépek vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállítóval, amelynek személyzete ezután helyreállította a rádiókapcsolatot. A Gripenek a légtérhatárig kísérték a repülőgépet, majd visszatértek Kecskemétre.
Vagyis egy QRA-riasztás hátterében akár egy egyszerűnek tűnő rádiókommunikációs probléma is állhat.
Ezért lenne fontos tudni, mi történt hétfő délelőtt a magyar légtérben a Gripen-balesetet megelőzően.
Mi volt a hétfői riasztás oka?
Jelenleg ez a történet egyik legfontosabb megválaszolatlan kérdése.
A nyilvánosan hozzáférhető közlések és sajtóbeszámolók egyelőre nem nevezték meg azt a légijárművet vagy eseményt, amely miatt a készültségi géppárnak fel kellett szállnia.
Nem tudjuk, hogy:
egy civil repülőgép kommunikációs problémájáról volt-e szó;
azonosítatlan vagy szabálytalanul repülő légijármű miatt történt-e a riasztás;
légtérsértést észleltek-e;
vagy valamilyen más, légtérrendészeti beavatkozást igénylő esemény történt.
Éppen ezért minden olyan találgatás, amely a riasztást automatikusan orosz repülőgéphez, katonai incidenshez vagy légtérsértéshez köti, jelenleg megalapozatlan lenne.
A riasztás ténye és a riasztás oka két külön dolog.
Az előbbiről már vannak információk.
Az utóbbit egyelőre nem ismerjük.
Nem mellékes részlet
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a baleset szempontjából másodlagos, milyen feladatot teljesített előtte a Gripen.
Pedig nem feltétlenül az.
Ha valóban éles légtérrendészeti riasztásból tért vissza a gép, akkor a vizsgálat során ennek a repülésnek a teljes előzménye is jelentős lehet: mennyi ideig volt a levegőben, milyen repülési profilt hajtott végre, milyen terheléssel repült, és mikor jelentkezett az első műszaki rendellenesség.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy maga a riasztás bármilyen kapcsolatban állt a meghibásodással.
Ezt kizárólag a műszaki vizsgálat állapíthatja meg.
A Magyar Honvédség feladata most két külön kérdés tisztázása lesz.
Az egyik: mi történt a repülőgéppel?
A másik pedig:
mi történt előtte a levegőben?
A szolnoki Gripen-baleset történetéből ugyanis még hiányzik egy fejezet.
Tudjuk, hogyan ért véget a repülés.
Azt viszont még nem tudjuk, miért kezdődött el.
