Csak a pozitív döntések számát közölték

A Népszava beszámolója szerint a lap azt kérte, hogy a személyes adatok kitakarásával bocsássák rendelkezésre a kegyelmi ügyek dokumentumait. A cél az volt, hogy megismerhetővé váljon, milyen bűncselekmények miatt ítélték el az érintetteket, milyen büntetést szabtak ki rájuk, illetve milyen tartalmú kegyelemben részesültek.

A Sándor-palota azonban ezeket az adatokat nem adta ki. A hivatal közlése szerint 2012. május 10. és 2026. július 19. között 178 pozitív egyéni kegyelmi döntés született, de az egyes ügyek részletei továbbra sem nyilvánosak.

2023-ban született a legtöbb kegyelmi döntés

Az elnöki hivatal tájékoztatása alapján a legtöbb pozitív kegyelmi döntés 2023-ban született, amikor 40 ügyben adtak kegyelmet.

A közölt statisztikák szerint Novák Katalin 2022-ben tíz, 2023-ban negyven kegyelmi döntést hozott, míg Sulyok Tamás hivatali ideje alatt összesen négy alkalommal élt ezzel az alkotmányos jogkörrel.

A hivatal személyiségi jogokra és a bírói gyakorlatra hivatkozik

A Sándor-palota szerint a kegyelmi iratokban szereplő adatok bűnügyi személyes adatoknak minősülnek, ezért nem tekinthetők közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak.

A hivatal álláspontja szerint a bírói gyakorlat alapján közérdekű adatigényléssel kizárólag az ismerhető meg, hogy a köztársasági elnök helyt adott-e egy kegyelmi kérelemnek, az ügy részletei azonban nem hozhatók nyilvánosságra.

Korábban mégis nyilvánosságra kerültek iratok

A Népszava ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy 2026 májusában nyilvánosságra hozták a Kónya Endre kegyelmi ügyével kapcsolatos dokumentumokat.

Az akkor közzétett iratokból – a személyes adatok kitakarása mellett – megismerhetővé vált a döntés tartalma és a kegyelem jellege. A lap szerint ez azt mutatja, hogy megfelelő anonimizálással más kegyelmi ügyek esetében is lehetőség lenne arra, hogy a közvélemény tájékoztatást kapjon a döntések érdemi részéről anélkül, hogy az érintettek személyiségi jogai sérülnének.

Továbbra is vita tárgya az átláthatóság

Az egyéni kegyelem megadása a köztársasági elnök alkotmányos hatásköre, ugyanakkor a döntések nyilvánosságának mértéke továbbra is közéleti vita tárgyát képezi.

A mostani adatigénylés nyomán ismét felmerült a kérdés, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a személyes adatok védelme és a közérdekű tájékoztatás között.