Együtt indultatok el, együtt is menjetek haza. Alig néhány szó, mégis benne van minden, amit a felelősségről, a barátságról és az egymásra figyelésről tudnunk kellene. Szolnokon most világító karszalagok emlékeztetik erre a fiatalokat – a kezdeményezés mögött pedig egy kilenc évvel ezelőtti tragédia áll.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A foszforeszkáló karszalag első pillantásra nem több egy apró tárgynál. Sötétben világít, rajta a 112-es segélyhívó száma és egy rövid mondat:
„Senkit ne hagyj magára!”
A szolnoki Burger Pikniken osztott karszalagok célja azonban nem az, hogy önmagukban biztonságot teremtsenek. Arra emlékeztetik a fiatalokat, hogy egy társaság tagjai felelősek egymásért is: nézzenek körül, mielőtt hazamennek, megvan-e mindenki, akivel együtt érkeztek.
Egy történet, amelyet Szolnokon nem felejtettek el
A kezdeményezésnek fájdalmas előzménye van.
2017 decemberében egy egész város kereste a 17 éves Járomi Bencét, a Verseghy Ferenc Gimnázium diákját. A fiú egy éjszakai szórakozás után nem érkezett haza. Diáktársak, polgárőrök és tűzoltók is részt vettek a keresésében, néhány nappal később azonban a Tisza árterében találták meg a holttestét.
A tragédia után valami megváltozott.
2018-ban már olyan karszalagokat osztott a Szolnoki Városi Diákok Tanácsa, amelyek arra figyelmeztették a fiatalokat: senkit ne hagyjanak hátra. A gondolat később más programokban is tovább élt, most pedig új formában tért vissza.
A szabály közben ugyanaz maradt:
ahányan elindultak együtt, annyian érjenek is haza.
Nem kell hősnek lenni. Elég észrevenni, ha valaki eltűnt mellőlünk
Egy karszalag természetesen nem tud megakadályozni egy balesetet. Nem tudja hazakísérni azt, aki túl sokat ivott. Nem veszi észre, ha valaki rosszul lett, nem hív mentőt, és nem kér segítséget.
Mi viszont megtehetjük.
És talán éppen ez a kezdeményezés legerősebb része. Nem bonyolult szabályokat akar megtanítani, hanem egy egészen hétköznapi felelősségre figyelmeztet.
Ne indulj haza úgy, hogy nem tudod, hol van a barátod.
Ha együtt mentetek egy koncertre, fesztiválra vagy buliba, figyelj arra is, hogyan jut haza a másik. Ha valaki szokatlanul viselkedik, nagyon rosszul van vagy hirtelen eltűnik, ne intézd el azzal, hogy biztosan hazament.
Egy telefonhívás néhány másodperc.
Visszafordulni néhány perc.
Segítséget kérni pedig soha nem ciki.
Megváltozott az éjszakai élet is
A kampány újraindításának azért is van jelentősége, mert az elmúlt években megváltoztak a fiatalok szórakozási szokásai.
Kevesebb az olyan klasszikus szórakozóhely, ahol zárt térben, személyzettel és biztonsági szolgálattal körülvéve tölti együtt az estét egy társaság. Sokan találkoznak parkokban, vízpartokon és más szabadtéri helyeken.
Egy nyílt területen viszont sokkal könnyebben maradhat észrevétlen az, aki rosszul lesz vagy valamilyen okból leszakad a társaságától. A szolnoki kezdeményezés egyik támogatója, Mohi Márk önkormányzati képviselő is erre hívta fel a figyelmet.
Ezért a „Senkit ne hagyj magára” nem pusztán egy fesztiválszlogen.
Hanem egy olyan szabály, amelyet nem ártana minden kamasznak megtanulnia – és talán nekünk, felnőtteknek sem.
A felelősség néha ennyire egyszerű
Sokat beszélünk arról, hogyan lehet biztonságosabbá tenni az éjszakai szórakozást. Kamerákról, beléptetésről, biztonsági szolgálatról, drogprevencióról és hatósági ellenőrzésekről.
Ezek mind fontosak.
Van azonban valami, amit semmilyen technikai rendszer nem tud helyettünk elvégezni:
figyelni egymásra.
Megszámolni egymást induláskor.
Rákérdezni, hogy minden rendben van-e.
Elkísérni azt, aki nincs jó állapotban.
Segítséget hívni, ha baj van.
Mert egy baráti társaságban senkinek sem kellene úgy eltűnnie az éjszakában, hogy a többiek csak órákkal később kezdjenek el azon gondolkodni, vajon hová lett.
A karszalag tehát valóban csak egy darab foszforeszkáló anyag.
De az üzenete ennél sokkal többet ér:
együtt indultatok el. Együtt is menjetek haza.
Forrás: Szoljon.hu, Szolnok TV
