Kilenc halálos áldozatot követelő templomi terrortámadás, újabb késelés Ammánban, fokozódó nemzetbiztonsági fenyegetés. Jordánia hétfőn bejelentette: országszerte blokkolják a Telegram üzenetküldő alkalmazást, mert a hatóságok szerint a platformot szélsőséges propaganda terjesztésére és bűncselekmények elősegítésére is felhasználhatják.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Nemzetbiztonsági és közbiztonsági okokra hivatkozva blokkolta a Telegram üzenetküldő alkalmazást Jordánia – jelentette be hétfőn az ország közbiztonsági igazgatósága. A hatóságok szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert a digitális platformokat egyre gyakrabban használják szélsőséges tartalmak terjesztésére, fenyegetésre, zsarolásra és más bűncselekmények elkövetésére.
A döntés egy különösen véres időszak után született. Október 23-án Jordánia déli részén, Karak térségében egy görög ortodox templomnál, gyászszertartás idején végrehajtott terrortámadásban kilenc ember meghalt, további 34 pedig megsebesült. A támadás elkövetéséért három férfit vasárnap halálra ítéltek.
A jordániai hatóságok ezt követően Szíriában is légicsapásokat hajtottak végre, amelyek során állításuk szerint az Iszlám Állam húsz fegyveresével végeztek.
November 5-én újabb terrortámadás rázta meg az országot. Ammánban egy szolgálatot teljesítő biztonsági tisztet halálra késeltek, egy másik rendőr pedig megsebesült a támadó elfogásakor.
A terroristák kommunikációs felületeként is szolgált
A Telegram neve nem először kerül elő a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Iszlám Állam szélsőségesei az elmúlt években rendszeresen használták az alkalmazás nyilvános csatornáit propagandájuk és közleményeik terjesztésére.
A Pavel Durov által alapított szolgáltatás világszerte mintegy egymilliárd felhasználóval rendelkezik. Az alkalmazás titkosított kommunikációt biztosít, ugyanakkor fontos különbség, hogy a végpontok közötti titkosítás kizárólag a külön elindított titkos beszélgetésekben működik, nem minden üzenetváltás esetében.
A platform alapítója ellen Franciaországban is indult eljárás. Durovot 2024-ben Párizsban őrizetbe vették, miután a francia hatóságok azt vizsgálták, hogy a Telegram elégtelen moderációja hozzájárulhatott-e bűncselekmények elkövetéséhez. Később szabadlábra helyezték.
Idén júliusban Oroszország is terrorcselekmények elősegítésével vádolta meg Durovot, arra hivatkozva, hogy ukrán ügynökök a Telegram segítségével szerveztek támadásokat orosz területen. Durov tagadja a vádakat, és állítása szerint vállalata eleget tesz a törvényes moderációs és hatósági együttműködési kötelezettségeinek.
Biztonság vagy a kommunikáció szabadsága?
A jordániai döntés ismét előtérbe helyezi azt a kérdést, meddig terjedhet az állam beavatkozása a digitális kommunikációba a nemzetbiztonság védelmében.
A hatóságok szerint az intézkedés a társadalom biztonságát szolgálja, különös tekintettel a szélsőséges szervezetek online






