Több tízezer nem létező haszonállat után igényelhettek uniós támogatást a görög gazdák

A görög agrárfinanszírozást érintő visszásságok újabb rendszerszintű problémákra mutatnak rá. A kormányzati adatsorok vizsgálata során fény derült arra, hogy 2024-ben komoly különbség mutatkozott a ténylegesen tartott haszonállatok száma és a brüsszeli támogatások alapjául szolgáló egyedszám között.

Az ELSTAT nemzeti statisztikai hivatal adatai folyamatosan zsugorodó hazai szarvasmarha-állományról tanúskodnak, míg a szaktárca kifizetési adatai jóval nagyobb állományról árulkodnak. A Politico által ellenőrzött minisztériumi adatok alapján a hatóságok megközelítőleg 260 ezer tejelő tehén után folyósítottak uniós forrásokat 2024-ben.

Mivel egy tejelő tehén évente általában egy borjat hoz a világra, ennek a számnak megfelelően kellett volna növekednie a nemzeti állománynak is. Ezzel párhuzamosan a húsmarha-támogatásra jogosító vágások száma megközelítőleg 70 ezer volt az adott évben. Bár a betegségek vagy a kor miatt kieső állatokról a görög állam nem vezet átfogó statisztikát, a lapnak nyilatkozó helyi tenyésztők szerint az állomány nagyjából ötöde esik ki évente ebből az okból. A 2024-ben regisztrált, mintegy 600 ezres teljes állományt alapul véve ez nagyjából 120 ezer állat elvesztését jelenti.

Az agrárszektort érintő korábbi visszaélések miatt Margaritisz Szkínasz görög mezőgazdasági miniszter júniusban arról beszélt, hogy egy szabálykövető, átláthatóbb korszak veszi kezdetét a hazai állattenyésztésben. A friss adatok alapján azonban a kormánynak még jelentős hiányosságokat kell felszámolnia ahhoz, hogy hatékony ellenőrzést tudjon biztosítani a terület felett.

Forrás: Politico Europe