Az uniós integráció jövőbeli feltételévé válhat a külső, hibrid befolyásolási kísérletekkel szembeni hatékony nemzeti fellépés. Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának megrendelésére készült új tanulmány rávilágít, hogy a harmadik országok destabilizációs törekvései ellen csak akkor lehet eredményesen küzdeni, ha a tagjelölt államok vezetése is elkötelezett a védekezésben.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A hibrid beavatkozásokkal szembeni ellenállóképességet a jövőben az uniós bővítési folyamat egyik objektív, mérhető feltételévé tennék egy friss európai parlamenti tanulmány szerzői.
A bővítési folyamat objektív mérőszámaként vezetnék be a külföldi politikai manipulációkkal szembeni ellenállóképességet. A javaslat egy friss szakértői jelentésben szerepel, amely szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hatékonysága alapvetően a fogadó országok intézményi hozzáállásán múlik. Ha a helyi kormányzat nem partner a bizonytalanságot szító külső kampányok semlegesítésében, a közösségi segítségnyújtás is hatástalanná válik.
Amint arról a Portfolio beszámolt, az elemzés komoly törésvonalakat mutat ki a tagjelöltek között. Míg Moldova határozott és aktív ellenlépésekkel reagál a külföldi nyomásgyakorlásra, addig Grúzia esetében az orosz mintájú, autoriter vezetési módszerek átvétele figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan Szerbia a Kelet és Nyugat közötti lavírozást választotta, ami a kutatók szerint különösen sebezhetővé teszi mind az állami intézményeket, mind a közvéleményt az unióellenes narratívákkal szemben.
Az elemzés rámutat, hogy a külföldi befolyásszerzés ellen csak a csatlakozni kívánó államok saját, aktív védelmi intézkedései nyújthatnak valódi megoldást. A szakértők éppen ezért javasolják, hogy a jövőbeli bővítések során a külső dezinformációval és nyomásgyakorlással szembeni ellenállás mérhető, számszerűsített feltételként jelenjen meg az integrációs folyamatban.
Forrás: Pénzcentrum
