Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely szigorúbbá és egységessé teszi a tagállamokból való kitoloncolást. A reform hátterében az áll, hogy a jelenlegi rendszer rendkívül alacsony hatékonysággal működik, és az unióban illegálisan tartózkodók döntő többségét nem sikerül hazaküldeni.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A csütörtökön jóváhagyott közösségi szabályozás célja az eltérő nemzeti eljárások összehangolása és a szigorúbb szankciók bevezetése. A változtatást a hatóságok jelenlegi korlátai indokolják: most ugyanis a maradásra nem jogosult bevándorlóknak mindössze az ötödét képesek ténylegesen kitoloncolni az unióból.
Magnus Brunner, az Európai Unió migrációs biztosa a Handelsblatt című lapnak adott nyilatkozatában tarthatatlannak nevezte ezt a csekély arányt. A lap beszámolója szerint a biztos úgy vélte, a korábbi szabályok kudarcot vallottak, az új keretrendszer viszont lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak a fellépésre.
A legfontosabb változás, hogy az uniós tagállamok a saját hatáskörükben eljárva megállapodásokat köthetnek határokon kívüli, biztonságos harmadik országokkal úgynevezett visszatérési központok létrehozására. Ezekbe a létesítményekbe olyan elutasított menedékkérőket helyeznének el, akiket a származási országuk nem fogad vissza. Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Görögország és Hollandia is tárgyalásokat folytat több partnerállammal, köztük Ruandával ilyen táborok felépítéséről.
A tervezett lépések ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel, hiszen az uniós tagoknak kötelező figyelembe venniük a partnerországok emberi jogi helyzetét. Ellentmondásos példa erre Hollandia, amely 2025-ben egyezményt írt alá Ugandával, miközben az afrikai államban törvényileg üldözik a homoszexuálisokat. Azt egyelőre nem látni pontosan, hogyan alakul majd a gyakorlatban az ehhez hasonló vitás helyzetek rendezése.
Forrás: Világgazdaság
