A technológiai megvalósíthatóság határain belül a fejlesztőknek láthatatlan, szoftverek által azonosítható jelölésekkel – például metaadatokkal – kell ellátniuk a mesterségesen generált vagy módosított kimeneteket. Az Európai Bizottság emellett nem kötelező jellegű ikonrendszert is kidolgozott a teljesen vagy részben szintetikus produktumok azonosítására. Az augusztus eleje előtt megosztott online médiaanyagok egy része számára december másodikáig tart az átmeneti időszak.

Az emberek számára közvetlenül észlelhető figyelmeztetések köre lényegesen szűkebb. Elsősorban a manipulált képi és hanganyagok (deepfake), illetve a humán kontroll vagy szerkesztői felügyelet nélkül közzétett, közérdekű témájú szövegek esetében kötelező a tájékoztatás. Ha egy kiadó vagy szerkesztőség felelősséget vállal a tartalomért, elmaradhat a látható jelölés. A kreatív, parodisztikus és fiktív művek szintén kedvezményt kapnak: náluk a jelzést úgy kell elhelyezni (például a stáblistában), hogy az ne gátolja a művészi befogadást.

Nem kerül automatikusan figyelmeztető címke minden fiktív irodalmi műre, versre vagy lemezborítóra sem. Egy kizárólag mesterséges intelligenciával megírt regény önmagában nem válik jelöléskötelessé. A jogszabályalkotók szándéka nem a művészet korlátozása, hanem az, hogy megelőzzék a közönség szándékos megtévesztését.

Forrás: Népszava