A tűzoltóegységek csak biztonságos területekről tudják felvenni a harcot a lángokkal. Egy korábban kialakított erdei út mentén próbálják megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen.

A helyzetet nehezíti, hogy a térségben még mindig találhatók az 1992–1995-ös boszniai háborúból visszamaradt aknák.

A tűzoltók nem léphetnek be az aknaveszélyes területre

Beco Behrem, a bihaci tűzoltóegység műszakvezetője közölte, hogy a bosznia-hercegovinai aknamentesítési központ (BHMAC) és a tűzszerészek utasításai alapján a tűzoltóknak szigorú biztonsági előírásokat kell követniük – számolt be róla az N1 hírcsatorna.

Az egykori zeljávai katonai repülőtér irányából húzódó, aknaveszélyes területre nem léphetnek be.

Emiatt a tűzoltóknak meg kell várniuk, amíg a lángok olyan területre érnek, amely már biztonságosan megközelíthető. Addig távolabbról próbálják megakadályozni a tűz továbbterjedését.

A horvát határ felé terjednek a lángok

A helyzetet Horvátországban is figyelemmel kísérik, ugyanis a tűz a két ország közös határának irányába terjed.

A horvátországi Korenica tűzoltóit már értesítették a kialakult helyzetről. Amennyiben szükségessé válik, a horvát egységek a határ túloldaláról kapcsolódhatnak be a védekezésbe.

A mostani tűz így újabb kihívást jelent a térség tűzoltóinak, miközben Horvátországban az elmúlt időszakban szintén több helyen küzdöttek erdő- és bozóttüzekkel.

Évtizedekkel a háború után is veszélyt jelentenek az aknák

Bosznia-Hercegovinában több mint harminc évvel a háború befejezése után is komoly veszélyforrást jelentenek a földben maradt aknák.

Az egyik legjelentősebb aknaveszélyes terület az ország két entitása, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció határának térségében húzódik. Mintegy 93 ezer ember él az érintett területeken.

A bosznia-hercegovinai aknamentesítési központ adatai szerint a háború befejezése óta 1781 ember szenvedett aknabalesetet, közülük 624-en életüket vesztették.

Jelentősen csökkent az aknaveszélyes területek nagysága

A háború végén Bosznia-Hercegovina mintegy 4200 négyzetkilométernyi területét tartották aknákkal szennyezettnek vagy aknaveszélyesnek. Ez az ország teljes területének 8,2 százalékát jelentette.

Az azóta eltelt évtizedek aknamentesítési munkálatainak köszönhetően jelentős előrelépés történt: 2026 januárjára az érintett terület 774,69 négyzetkilométerre, vagyis Bosznia-Hercegovina területének 1,51 százalékára csökkent – magyarázta az MTI.