Vannak helyek Magyarországon, amelyek előtt az ember egy pillanatra megáll, és arra gondol: tényleg itthon vagyunk? A Megyer-hegyi Tengerszem pontosan ilyen. Ráadásul a látvány mögött különleges történet rejtőzik: amit ma természeti csodaként fényképezünk, azt évszázadokon keresztül emberek formálták.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Sárospataktól néhány kilométerre, a Zemplén erdei között egyszer csak szétnyílik a táj.
Odabent meredek sziklafalak ölelnek körbe egy sötét víztükröt. A fák benőtték az egykori bánya peremét, a sziklák között pedig olyan csend ül, amely miatt nehéz elhinni, hogy ez a hely valamikor munkások kalapácsainak zajától volt hangos.
Ez a Megyer-hegyi Tengerszem.
És van benne egy kis csavar: földrajzi értelemben valójában nem tengerszem.
Egy ember alkotta seb, amelyet visszafoglalt a természet
A Megyer-hegyen már a 15. században malomkőbánya működött. A kemény, kovás riolittufából évszázadokon keresztül kézi munkával faragták ki a malomköveket.
A bánya jelentős üzemben működött: bezárása előtti időszakában évente akár 300–450 malomkő is készülhetett itt.
A termelés végül 1907-ben szűnt meg.
A hátrahagyott fejtési gödörben idővel összegyűlt a víz.
A bánya eltűnt.
A természet pedig munkához látott.
A sziklafalakat lassan körbenőtte az erdő, a mélyedésben kialakult tó pedig annyira különleges látványt nyújtott, hogy az emberek egyszerűen Tengerszemnek kezdték nevezni.
A bányászok nyomai még ma is ott vannak
A hely varázsa részben éppen abból fakad, hogy a természet és az emberi történelem rétegei nem választhatók szét.
A tó mellett ma is felfedezhetők azok a riolittufába vájt üregek, amelyeket egykor a bányászok használtak.
Az Aggteleki Nemzeti Park leírása szerint már 1844-ben megkezdték egy vízelvezető vágat kialakítását is, hogy a bányában összegyűlő vizet elvezessék.
Amikor tehát végigsétálunk ezen a vidéken, nem pusztán egy szép tó mellett járunk.
Egy több száz éves ipartörténeti emlék belsejében sétálunk.
Ma már védett természeti terület
A Megyer-hegyi Tengerszem és közvetlen környezete országos jelentőségű védett természeti terület. A hivatalos természetvédelmi nyilvántartás szerint a védett terület nagysága 1,1 hektár.
A védelem célja éppen annak a különleges földtani, bányatörténeti és természeti értéknek a megőrzése, amely az egykori malomkőbánya felhagyása után alakult ki.
Talán ez az egyik legszebb példája annak, amikor az ember által megsebzett táj nem eltűnik, hanem idővel valami egészen más születik belőle.
És ha már felmásztunk: van még egy jutalom
A Tengerszem közelében áll a Megyer-hegyi kilátó is.
A 2020-ban átadott, 18 méter magas toronyból 360 fokos panoráma nyílik a Zemplén és a Bodrogköz felé. A kilátó egész évben, ingyenesen látogatható.
Tiszta időben messzire ellátni a környező hegyvidéken, miközben alattunk ott húzódik a sárospataki táj.
Aki tehát már elindul a Tengerszemhez, annak érdemes a kilátót is beillesztenie a túrába.
Nem papucsos séta
Egy dolgot azonban érdemes komolyan venni.
Ez nem városi park.
A tengerszem körüli ösvény helyenként meredek, köves és csúszós lehet, ezért stabil cipő ajánlott. A kilátó lépcsője szintén keskeny és meredek. Kisgyerekekkel fokozott figyelemre van szükség, babakocsi helyett inkább hordozóval érdemes készülni.
És persze a sziklafalak pereme sem az a hely, ahol érdemes a tökéletes szelfi kedvéért kockáztatni.
A látvány biztonságos távolságból is ugyanilyen gyönyörű.
Magyarország néha egészen hihetetlen
Könnyű külföldi bakancslistákat nézegetni.
Türkiz tavakat. Sziklaszurdokokat. Elhagyott bányákat, amelyeket visszahódított a természet.
Aztán kiderül, hogy mindebből nekünk is jutott.
Sárospatak mellett.
A Megyer-hegyi Tengerszem nem azért különleges, mert érintetlen.
Éppen ellenkezőleg.
Azért különleges, mert megmutatja, milyen elképesztő módon képes átalakulni egy táj, ha az ember egyszer végre békén hagyja.
És néha a régi sebek helyén születnek a legszebb dolgok.
