Közel húszezer szervezet, ötévnyi támogatás és nagyjából 400 milliárd forint került egyetlen adatbázisba. Csakhogy ugyanazon a térképen egészen különböző támogatási rendszerek és nagyságrendek jelennek meg. Mielőtt politikai következtetéseket vonnánk le belőle, érdemes megnézni, mit mondanak valójában az adatok – és mit nem.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Négyszázmilliárd forint.
Elég nagy szám ahhoz, hogy az ember felkapja rá a fejét. Különösen akkor, ha mellé kerül a „civil szervezetek” kifejezés. A Miniszterelnökség kedden tette nyilvánossá azt az interaktív adatbázist, amely a tájékoztatás szerint a 2022 és 2026 között civil szervezeteknek juttatott, nagyjából 400 milliárd forintnyi állami támogatást teszi kereshetővé. Közel húszezer szervezet adatai kerültek egy helyre.
A térkép kétségtelenül izgalmas. Településekre, választókerületekre és szervezetekre lehet rákeresni, láthatjuk a támogatás összegét, időpontját és forrását is.
Van azonban egy bökkenő.
A 400 milliárd forint nem egyetlen civil támogatási kasszából származik.
És ha ezt nem tesszük hozzá minden alkalommal, amikor a hatalmas összegről beszélünk, könnyen egészen más kép alakulhat ki az olvasóban, mint amit az adatok valójában mutatnak.
Nem egyetlen kasszáról beszélünk
A kormány saját tájékoztatása szerint az adatbázisba bekerültek a Városi Civil Alap, a Falusi Civil Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai, valamint „egyéb központi, egyedi civil támogatási források” is.
Ez lényeges különbség.
Egy falusi sportegyesület kétmilliós eszközbeszerzése, egy városi civil szervezet ingatlanfejlesztése, egy kulturális projekt, egy országos szervezet működési támogatása és egy nagyobb, egyedi központi költségvetési juttatás pénzügyileg természetesen összeadható.
Csakhogy ettől még nem ugyanaz a történet.
Jól mutatják a nagyságrendeket az egyes pályázati rendszerek. A 2026-os Városi Civil Alap teljes kerete 4,8 milliárd forint. Egy szervezet ingatlanberuházásra legfeljebb 9 millió, gépjárműre vagy eszközbeszerzésre 7 millió, programra és kommunikációra pedig 11 millió forintig pályázhatott.
A Nemzeti Együttműködési Alap 2026-os költségvetési előirányzata 16,042 milliárd forint.
A Falusi Civil Alapnál 2025-ben ötmilliárd forint állt rendelkezésre. Ingatlan- vagy gépjárműbeszerzésre legfeljebb hétmillió, eszközbeszerzésre és programszervezésre legfeljebb kétmillió forintot lehetett igényelni. A program indulásától 2025 elejéig több mint 7400 civil szervezet – köztük polgárőrök, önkéntes tűzoltók, karitatív, kulturális, faluszépítő és sportegyesületek, óvodai és iskolai alapítványok – összesen 23 milliárd forinthoz jutott.
Ez már önmagában megmutatja, miért kell óvatosan bánni a 400 milliárdos főösszeggel.
A térképen nem csak politikai szereplők vannak
Az adatbázis bemutatását azonnal körbevették a politikai értelmezések. Ez nem meglepő, hiszen a kormány maga is azzal indokolta az adatok összegyűjtését, hogy az átvilágítások, bejelentések és sajtóhírek szerint a korábbi kormánypártokhoz személyi, szervezeti vagy közéleti kapcsolatokkal rendelkező szervezetek aránytalan támogatásban részesülhettek. (https://kormany.hu)
A kulcsszó azonban itt az, hogy részesülhettek.
Ez vizsgálandó állítás, nem az adatbázisból automatikusan következő tény.
Az, hogy egy szervezet állami pénzt kapott, önmagában nem bizonyítja, hogy politikai alapon kapta. Ahogy az sem bizonyít visszaélést, ha egy civil szervezet vezetője ismert politikussal szerepelt rendezvényen, valamely közéleti oldalhoz közel áll, vagy éppen kormánykritikus.
A kérdés minden esetben ugyanaz: mire kapta a pénzt, milyen eljárásban, milyen feltételekkel, mit vállalt érte és mit valósított meg belőle?
Ez sokkal fáradságosabb munka, mint címkéket ragasztani a kedvezményezettekre. De ha közpénzről beszélünk, csak ennek van értelme.
Ráadásul a támogatási rendszerek kedvezményezettjeinek jelentős része nem országos politikai szereplő. Polgárőrök, önkéntes tűzoltók, sportklubok, hagyományőrzők, kulturális közösségek, iskolai alapítványok, karitatív szervezetek és kisebb települési egyesületek ezrei jelennek meg közöttük. A Falusi Civil Alap hivatalos adatai ezt önmagukban is jól mutatják. (https://kormany.hu)
Vagyis hiba lenne úgy olvasni a térképet, mintha húszezer politikai kötődésű szervezet listáját kaptuk volna meg. Nem azt kaptuk.
A nagy kérdés az, mennyire koncentrált a pénz
Van viszont valami, amit az adatbázisból nagyon is érdemes megvizsgálni.
Nem pusztán azt, hogy kik kaptak támogatást, hanem azt, hogyan oszlott el közöttük a pénz.
Ez ugyanis többet mondhat a rendszer működéséről, mint bármilyen politikai címke.
Ha a közel 400 milliárd forint jelentős részét viszonylag kevés, nagy országos szervezet és egyedi támogatás teszi ki, miközben a kedvezményezettek túlnyomó többsége néhány százezer vagy néhány millió forintos pályázati támogatásból működik, akkor a „négyszázmilliárd forint húszezer civilnek” mondat matematikailag ugyan igaz lehet, de a rendszer valódi szerkezetét aligha írja le.
Ehhez nem az átlagot kellene elsősorban ismernünk.
Hanem a mediánt, a legnagyobb kedvezményezettek részesedését, az egyes támogatási programok súlyát, valamint azt, hogyan változik az összkép, ha leválasztjuk az egyedi nagy támogatásokat a klasszikus civil pályázatokról.
A most nyilvánosságra került térkép egyik legnagyobb értéke éppen az lehet, hogy végre ezek a kérdések is feltehetők.
És akkor jöhet a politika – ha az adatok odavezetnek
Természetesen indokolt megvizsgálni a politikai kapcsolatokat is.
Ha például két hasonló méretű, ugyanazon a területen működő és hasonló tevékenységet végző szervezet támogatása között tartósan nagyságrendi különbség van, és ehhez dokumentálható politikai kapcsolatrendszer társul, az közérdekű ügy.
Ha egy közpénzből támogatott civil szervezet valójában pártkampányt folytatott, az szintén közérdekű ügy.
Ha a pályázatok nyertesei között statisztikailag kimutatható politikai torzulás van, arról is beszélni kell.
De ennek fordítva is működnie kell.
Ha kormánykritikus, ellenzéki kötődésű, vallási, világnézeti vagy politikailag sehova sem sorolható szervezetek ugyanúgy kaptak állami támogatást, annak szintén helye van a teljes képben.
És ha egy politikailag valahová sorolt szervezet bizonyíthatóan valós, értékes közösségi munkára kapott szabályos támogatást, azt sem szabad elhallgatni pusztán azért, mert nem illik bele az előre elkészített történetbe.
A közpénz ellenőrzésének ugyanis nem az a célja, hogy eldöntsük, kit szeretünk.
Hanem az, hogy megtudjuk: jogszerűen, átláthatóan és értelmes célra költötték-e el.
A 400 milliárd tehát nem válasz. Hanem kérdés.
Az új adatbázis jó kezdet.
Sőt, talán az elmúlt évek egyik legérdekesebb közpénzügyi adatforrása lehet, ha nem csak arra használjuk, hogy politikai ellenfelek neveit keressük benne.
Mert a négyszázmilliárdos szám önmagában még nagyon keveset mond.
Nem derül ki belőle, hogy mekkora rész jutott a hétköznapi helyi civil világnak. Nem derül ki, mennyit visznek el a legnagyobb kedvezményezettek. Nem választja szét helyettünk a tömeges pályázati rendszereket az egyedi támogatásoktól. És végképp nem mondja meg automatikusan, hogy melyik támogatási döntés volt szakmailag indokolt és melyik nem.
Ehhez dolgozni kell az adatokkal.
Mi pedig pontosan ezt fogjuk tenni.
Megnézzük a legnagyobb kedvezményezetteket, a támogatások területi eloszlását, a különböző alapok súlyát, a feltűnő eltéréseket – és ahol politikai kapcsolatot találunk, azt is. Függetlenül attól, melyik oldalhoz vezet.
Mert négyszázmilliárd forint közpénznél nem az a legfontosabb kérdés, hogy kinek drukkolunk.
Hanem az, hogy hová ment a pénz, és mit kapott érte az ország.
