Az idei rendkívüli hőség és a tartós vízhiány súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságban, és ennek hatásai jövőre már az inflációban is megjelenhetnek – erről beszélt Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy egri közgazdasági konferencián.

A Reuters beszámolója szerint Közép- és Kelet-Európában a rekordhőmérsékletek és az elhúzódó szárazság jelentősen csökkentették a kukoricatermést, több gazdálkodó pedig már azt mérlegeli, hogy felhagy a növény termesztésével. A térséget sokáig az európai gabonatermelés egyik fontos központjaként tartották számon.

A HungaroMet adatai szerint Magyarországon 2026 nyarán hullott a legkevesebb csapadék a 20. század eleje óta, miközben az átlaghőmérséklet a második legmagasabb volt 2024 után. Kurali szerint az elmúlt évek klímahatásait már nem lehet egyszerűen normális ingadozásként kezelni.

Úgy fogalmazott, hogy az idei aszály jelentős veszteségeket okozhat a mezőgazdaságnak, ami a gazdaság egészére is hatással lehet. Emellett szerinte jövőre további inflációs nyomást jelenthetnek a nemzetközi tényezők, köztük az El Niño jelenség, valamint az üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése miatt dráguló élelmiszerek.

Kurali arra is figyelmeztetett, hogy az elmúlt időszakban csökkenő élelmiszerárak kedvező hatása nem biztos, hogy tartós marad.

A jegybank ezért azt vizsgálja, hogyan lehetne a klímakockázatokat közvetlenül is beépíteni a monetáris döntéshozatalba. Ez azt jelentené, hogy a jövőben rendszeresen számolnának egy külön klímakockázati forgatókönyvvel, és azt is vizsgálnák, milyen hatással lehet a gazdasági növekedésre és az inflációra.

A megoldás ugyanakkor nem egyszerű. Kurali szerint a klímamodellek általában jóval hosszabb időtávval dolgoznak, mint a jegybank 18–24 hónapos előrejelzési és döntéshozatali horizontja.

A Magyar Nemzeti Bank augusztusban 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. A következő kamatdöntő ülést szeptember 22-én tartják, amikor a jegybank friss negyedéves gazdasági előrejelzéseket is közzétesz.