Az Egri Főegyházmegye katolikus oktatási intézményeinek vezetői a diákok mentális túlterheltségére, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai megmaradására és a szelíd nevelési gyakorlatokra keresték a válaszokat legutóbbi szakmai összejövetelükön. A tanácskozáson a környezettudatos szemlélet és az odafigyelő oktatói hozzáállás elengedhetetlensége mellett kötelezték el magukat a résztvevők.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Digitális információözön, gyengülő emberi kapcsolatok, túlterhelt idegrendszer és egyre nehezebb pedagógusi feladatok. Az Egri Főegyházmegye katolikus iskoláinak vezetői arról tanácskoztak, hogyan lehet a mai gyerekeket valóban megérteni és segíteni. Az elhangzottak egyik legfontosabb üzenete: a nevelés nem kezdődhet a hibáztatással, és nem érhet véget a tananyag átadásával.
Egyre több gyerek küzd figyelmi, beilleszkedési vagy magatartási nehézségekkel. Az iskolában ezek gyakran fegyelmezési problémaként jelennek meg, miközben a háttérben jóval összetettebb folyamatok húzódhatnak meg. A digitális világ állandó ingerei, a személyes kapcsolatok gyengülése és az idegrendszer túlterheltsége mind hatással lehetnek arra, hogyan viselkedik, tanul és kapcsolódik másokhoz egy gyermek.
Ezekről a kihívásokról is szó esett az Egri Főegyházmegye katolikus oktatási intézményeinek vezetői számára rendezett tanácskozáson, amelyről a Magyar Kurír számolt be.
Ficzek László általános helynök nyitó szentmiséjével vette kezdetét az esemény, ahol az egyházi elöljáró a környezetvédelmi szemlélet és a pedagógusi hivatás mély felelősségét állította középpontba. Lóczi Tamás, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke Assisi Szent Ferenc útmutatására hivatkozva a szemléletváltást, valamint a hitbeli nevelés során tanúsított türelmet nevezte kulcsfontosságúnak. Arra kérte az igazgatókat, hogy a tanév tervezésekor szenteljenek megkülönböztetett figyelmet a spirituális fejlődésnek, a környezeti értékek megóvásának és a közösség szolgálatának.
A Magyar Kurír beszámolója szerint a gyerekek idegrendszeri terhelésének okait elemzése során Makai Beáta gyógypedagógiai szakember rámutatott: a digitális információözön és az eltávolodó emberi kapcsolatok orvosi diagnózis nélkül is kiválthatnak magatartási zavarokat. Rámutatott, hogy a szülők érzékenyítése mellett a pedagógusok feladata a jelzések mögötti valódi tényezők és a tanulók személyes erősségeinek feltárása a pusztán hibáztató szemlélet helyett.
Raffael Mónika, a Kopp Mária Intézet kutatója előadásában a roma diákok támogatását és az iskolai lemorzsolódás elleni fellépést helyezte fókuszba, hangsúlyozva, hogy a nevelők befogadó attitűdje döntően alakíthatja a tanulók jövőbeli elhelyezkedési esélyeit. Eredményeket a szülőkkel kiépített partnerségtől és a helyi közösségi erők bevonásától vár a szakértő. A gyakorlati módszertant illusztrálva Szentandrássy Béla ózdi tanító a türelemre, a személyes mintamutatásra és a játékos elemekre épülő szelíd pedagógiát mutatta be, kiemelve a kézműves tevékenységek, a gyurmázás, a mesélés és a mozgás fejlesztő hatását.
A gyereknek nemcsak tanárra, hanem figyelemre is szüksége van
Az egri tanácskozás üzenete messze túlmutat a katolikus intézmények világán. A mai oktatás egyik legfontosabb kérdése ugyanis nem pusztán az, hogy mit és mennyit tanítunk, hanem az is, hogy közben mennyire értjük azokat, akiket tanítunk.
A gyermekeknek szükségük van következetességre, szabályokra és világos elvárásokra. De ugyanilyen szükségük van türelemre, biztonságra és olyan felnőttekre, akik képesek észrevenni a viselkedés mögött az embert.
A jó pedagógus nemcsak azt kérdezi meg, miért nem figyel a gyermek, hanem azt is, mi akadályozza abban, hogy figyelni tudjon.
Mert a nevelés nem ott kezdődik, amikor egy gyermek megfelel az elvárásainknak, hanem ott, amikor megpróbáljuk megérteni, mire van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon.





