A parlamenti viták lerövidítésével, a képviselői felelősség szigorúbb számonkérésével és a fegyelmi bírságok átalakításával változtatna az Országgyűlés működésén a Tisza Párt. A kormánypárti frakció szerint a cél a hatékonyabb és demokratikusabb törvényhozás. A kérdés azonban az, hogy a rövidebb felszólalási idő valóban tartalmasabb vitákat eredményez-e, vagy éppen a parlamenti ellenőrzés lehetőségeit szűkítheti.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Átalakítaná a parlamenti munka szabályait a Tisza képviselőcsoportja. A frakció szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint módosítanák az Országgyűlésről szóló törvényt és a házszabályt. A változtatások érintenék a felszólalási időket, a bizottságok működését, a képviselői tiszteletdíjak csökkentését és a fegyelmi szankciókat is.
A legfontosabb változás a parlamenti viták időkeretét érintené. Rövidítenék az előterjesztői nyitóbeszédek és zárszók, valamint a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások időtartamát.
A Tisza azzal indokolja a módosítást, hogy az éjszakába nyúló viták önmagukban nem garantálják a jobb jogalkotást. A frakció szerint a rövidebb felszólalások felkészültebb, lényegre törőbb parlamenti munkára ösztönözhetik a képviselőket.
Újraosztanák a felszólalási időket
A kötött tárgyalási rendű vitákban a választói felhatalmazás figyelembevételével, a kormányoldal és az ellenzék között egyenlőbben osztanák meg a rendelkezésre álló időkeretet.
Ez különösen fontos kérdés, hiszen a parlament nemcsak a törvényalkotás, hanem a kormány ellenőrzésének egyik legfontosabb intézménye is. A hatékonyság növelése legitim cél, ugyanakkor a felszólalási idő korlátozása akkor szolgálja a demokratikus működést, ha az ellenzéki vélemények és a kisebb képviselőcsoportok számára is megfelelő megszólalási lehetőséget biztosít.
Változnának a bírságok és a bizottsági szabályok
A kormánypárti frakció a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók rendszerét is átalakítaná. A Tisza szerint az elmúlt 16 évben az ellenzéki képviselőket túlzó, aránytalan és önkényes bírságok is sújtották. Az új szabályozással arányosabb szankciórendszert kívánnak kialakítani, miközben erősítenék a bizottsági munkában való részvétel számonkérhetőségét.
A javaslat több szervezeti változtatást is tartalmaz. A társadalmi részvétel bizottságát a következő parlamenti ciklusokban is kötelezően létrehozandó állandó bizottsággá tennék.
A mentelmi bizottságban továbbra is azonos számú kormánypárti és ellenzéki képviselő kapna helyet, de valamennyi frakció számára legalább egy tagsági helyet biztosítanának.
A vizsgálóbizottságok számára megkönnyítenék az idézésekhez szükséges adatok beszerzését a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
A módosítás a magyar jelnyelv használatának jogát is kiterjesztené: az nemcsak az országgyűlési képviselőket, hanem valamennyi, plenáris vagy bizottsági ülésen felszólalásra jogosult személyt megilletné.
Februártól jöhetnek az új szabályok
Az indítvány elfogadása esetén a változtatások 2027. február 1-jén lépnének hatályba.
A Tisza a parlamenti működés demokratizálásaként mutatja be a kezdeményezést. A valódi mérce azonban nem pusztán az lesz, hogy mennyivel rövidülnek a viták, hanem az is, hogy az új szabályok mellett mennyi lehetősége marad a képviselőknek az érdemi kérdések felvetésére és a kormány elszámoltatására.
Mert a parlamenti vita nem attól demokratikus, hogy rövid. Hanem attól, hogy a lényeges kérdéseket fel lehet tenni, és azokra választ is kell adni.
Forrás: a Tisza képviselőcsoportjának MTI-hez eljuttatott közleménye.






