A kormány hivatalos honlapján megjelent tájékoztatás szerint a jövőben a sportági szövetségek felelnek majd a nemzetközi versenyek, valamint a sportdiplomáciai események előkészítéséért, megpályáztatásáért és lebonyolításáért.

A reform célja a költségvetési források nyomon követhetőségének javítása. Ennek szellemében egyértelmű pénzügyi döntési szinteket határoztak meg: az 500 millió forint alatti állami támogatások odaítéléséről a sportpolitikáért felelős miniszter határozhat, míg az ezt meghaladó összegekről a kormány hoz döntést. A jelentős büdzséjű események esetében a szervezőknek részletes előzetes költségvetési tervet kell készíteniük, amelytől a későbbiekben csak komoly indokkal térhetnek el.

Az intézkedések részeként egyszerűsítik a szervezési folyamatban részt vevő állami szereplők körét. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) jogkörei jelentősen korlátozódnak: a szervezet elveszíti korábbi döntés-elészítő, beszerzési és támogatási funkcióit, mivel a kormányzat megítélése szerint ezek korábban rontották a pénzek átláthatóságát. Az NRÜ a jövőben kizárólag operatív teendőket végezhet, azt is csak abban az esetben, ha erre a szövetségek vagy a miniszter kifejezetten felkérik.

Hasonló korlátozások vonatkoznak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalra (NKOH) is, amely a továbbiakban nem rendelkezik engedélyezési, tanácsadói és szponzorációs jogkörökkel. A hivatal felügyeleti joga a Miniszterelnökségtől a belügyminiszterhez kerül át, és elsősorban a központosított beszerzésekért, valamint a kommunikációs igények nyilvántartásáért felel majd. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet szerepköre is átalakul, a jövőben kiemelten a sportcélú támogatások lebonyolítására koncentrálva.

Az új szabályozás ugyanakkor nem érinti a jelenleg is folyamatban lévő, 2026-os sporteseményeket.

Forrás: Pénzcentrum