A német nyelvterület katolikus püspökei inkluzívabb liturgikus szövegeket szeretnének, és a hangsúlyosan férfias Isten-képek óvatosabb kezelését is napirendre vették. A több évtizedes misekönyv átdolgozása már megkezdődött, a kérdés azonban továbbra is nyitott: meddig terjedhet a nyelvi korszerűsítés anélkül, hogy a teológiai tartalom megváltozna?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Inkluzívabb miseszövegeket szeretnének a német püspökök – a férfias Isten-kép is napirendre került
A német nyelvterület katolikus püspökei megkezdték a több mint ötven éve használt misekönyv felülvizsgálatát. A tervezett változtatások között szerepel az inkluzívabb nyelvezet alkalmazása, valamint a hangsúlyosan férfias Isten-képek óvatosabb kezelése. A szentmise átváltoztatási szavainak fordítása körül ugyanakkor továbbra sincs egyetértés.
Újabb szakaszába lépett a német nyelvű katolikus misekönyv átdolgozása. A Német Püspöki Konferencia november 2-án jelentette be a nyilvános konzultációt, amelynek keretében 2027. június 30-ig várják a liturgikus szövegek módosítására vonatkozó javaslatokat.
A munkában Németország, Ausztria és Svájc püspökei, valamint több más német nyelvű egyházmegye képviselői vesznek részt. A cél nem a teljes misekönyv újrafordítása, hanem az 1975 óta használatos szövegek mérsékelt felülvizsgálata, kiegészítése és korszerűsítése.
A férfias Isten-képekhez is hozzányúlnának
Marius Linnenborn, a trieri Német Liturgikus Intézet igazgatója a katholisch.de portálnak november 3-án adott interjújában arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a nyelvhasználat és a nemek közötti egyenlőség iránti érzékenység.
Ennek megfelelően a miseszövegekben is nagyobb hangsúlyt kapna az inkluzív fogalmazás.
Ahol a jelenlegi szöveg kizárólag a férfiakat szólítja meg, ott a nőket is kifejezetten megemlítenék. Így például a német „Brüder” (fivérek) megszólítás mellett megjelenhet a „Schwestern” (nővérek) is.
Linnenborn szerint a liturgia nyelvezetének a lehető leginkább befogadónak kell lennie. Hozzátette, hogy a hangsúlyosan férfias Isten-képeket is körültekintően fogják kezelni.
A kijelentés teológiai szempontból is figyelmet érdemel, hiszen a katolikus liturgia Isten megszólításában és a Szentírásból átvett kifejezések használatában évszázados hagyományra épül.
A nyilatkozat ugyanakkor nem tartalmaz konkrét javaslatot az „Atya” megszólítás megváltoztatására. Egyelőre a liturgikus nyelvezet felülvizsgálatának általános szempontjairól van szó.
„Mindenkiért” vagy „sokakért”? Régi teológiai vita folytatódik
A misekönyv átdolgozásának egyik legérzékenyebb kérdése továbbra is a szentmise átváltoztatási szavaiban szereplő latin „pro multis” fordítása.
A latin kifejezés szó szerinti jelentése „sokakért”, a jelenlegi német miseszöveg azonban a „für alle”, vagyis „mindenkiért” fordulatot használja.
XVI. Benedek pápa 2012-ben levélben kérte a német püspököket, hogy a fordítást igazítsák a latin eredetihez, és a „für viele” („sokakért”) kifejezést használják.
A korábbi pápa álláspontja szerint a liturgikus fordításnak hűen kell követnie a Szentírás és a latin szöveg megfogalmazását. Ez nem azt jelenti, hogy Krisztus megváltó áldozata ne minden embernek szólna, hanem azt, hogy a liturgikus szöveg fordítását meg kell különböztetni annak teológiai értelmezésétől.
Linnenborn most úgy nyilatkozott, hogy várakozása szerint a német nyelvterület püspökei inkább a jelenlegi „mindenkiért” fordulat megtartása mellett dönthetnek.
Példaként az olasz misekönyvet említette, amelyben Ferenc pápa jóváhagyásával megmaradt a „per tutti” kifejezés.
A kérdésben azonban egyelőre nem született döntés.
Nem teljes újrafordítás készül
A mostani felülvizsgálat 2024-ben indult, és több szakaszból áll.
Az első szakaszban elkészítették a 2002-es, illetve 2008-ban módosított latin Missale Romanum új szövegeinek fordítását, valamint további liturgikus imákat dolgoztak ki.
A második szakaszban az eddig használt német misekönyv szövegeit vizsgálják felül. A szakértők és a lelkipásztori munkában részt vevők online felületen tehetnek javaslatokat konkrét szöveghelyek módosítására, rövid indoklással.
Általános kifogásokat vagy a teljes misekönyv átalakítására vonatkozó észrevételeket nem fogadnak be.
Ezzel párhuzamosan 2027 első felében kiválasztott plébániákon és szerzetesközösségekben már ki is próbálnak egyes új liturgikus szövegeket.
A tapasztalatok összegzését követően a végleges változatról a német nyelvterület püspökei döntenek, majd a dokumentumot a Szentszék elé terjesztik jóváhagyásra.
Az új misekönyv megjelenését jelenleg 2033-ra tervezik.
A kérdés: hogyan őrizhető meg a liturgia hagyománya?
A felülvizsgálat mögött egyszerre állnak lelkipásztori és nyelvi megfontolások. A kezdeményezők szerint fontos, hogy a szentmise szövegei a mai hívek számára is érthetők és követhetők legyenek.
A változtatások ugyanakkor felvetik a liturgikus hagyomány megőrzésének kérdését is.
A katolikus liturgia ugyanis nem pusztán a mindenkori köznyelvhez igazodó szövegek összessége, hanem a hit továbbadásának egyik alapvető eszköze.
Ezért különös jelentősége van annak, hol húzódik a határ a nyelvi korszerűsítés és a teológiai tartalmat érintő módosítás között.
A következő években éppen erre kell választ találniuk a német nyelvterület püspökeinek.
Mert a szentmise nyelve változhat az évszázadok során, de a kérdés mindig ugyanaz marad: miként lehet a hit igazságait hűségesen és érthetően továbbadni?
Elsődleges források: Német Liturgikus Intézet – a felülvizsgálat hivatalos tájékoztatója; Marius Linnenborn interjúja, 2026. november 3..
