A német vezetés kifejezetten kedvezően értékeli a budapesti politikai irányváltást, és kiemelten készül a magyar kormány képviselőinek késő őszi berlini tárgyalásaira. Alexander Schönfelder diplomata rámutatott, hogy a jogállami lépések és a határozott európai elköteleződés jelentősen formálták a két ország kapcsolatát.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A német fővárosban novemberben rendezik meg a Német–Magyar Fórumot, amelyre jelentős magyar kormányzati küldöttség érkezik. A delegáció tagja lesz Magyar Péter miniszterelnök, Orbán Anita külügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a kabinet több más tagja.
A magyar politikusok német kollégáikkal elsősorban az európai biztonságpolitika, a honvédelem, az uniós finanszírozás és a stratégiai gazdasági ágazatok jövőjéről egyeztetnek.
A november 9–10-i kormányfői találkozót Orbán Anita külügyminiszter már szeptemberben bejelentette. Magyar Péter a tervek szerint a Konrad Adenauer Alapítvány éves konferenciáján is beszédet mond.
A német nagykövet szerint alapvetően megváltozott a két ország viszonya
Alexander Schönfelder a Privátbankárnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Berlin kifejezetten kedvezően fogadta a magyarországi politikai változásokat.
A diplomata szerint a korábbi években a két ország között kevesebb magas szintű politikai egyeztetés zajlott, mint ami két európai uniós tagállam kapcsolatában megszokott. A kormányváltást követően azonban ismét rendszeressé váltak a miniszteri találkozók és a parlamenti delegációk látogatásai.
Schönfelder a kedvező fejlemények közé sorolta a jogállamiság megerősítésére irányuló intézkedéseket, a költségvetési prioritások átalakítását, valamint az új alkotmány kidolgozásának és az euró bevezetésének célját.
A nagykövet értékelése szerint a magyar külpolitikában is jelentős változás történt, különösen az Európai Unióhoz és Ukrajnához fűződő viszonyban.
Ennek egyik szimbolikus eseményeként említette Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök meghívását az október 23-i nemzeti ünnepre. A bizottsági elnök az Országgyűlésben is beszédet mondott.
Nemcsak diplomáciai kérdés: a német vállalatok jövője is napirendre kerülhet
A magyar–német kapcsolatok jelentősége messze túlmutat a kormányközi egyeztetéseken. Németország Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere, a német tulajdonú vállalatok pedig több százezer ember megélhetésében játszanak szerepet.
A Privátbankár interjújában elhangzott adatok szerint több mint 2200 német vállalat működik Magyarországon, amelyek összesen több mint 200 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Schönfelder úgy látja, hogy a német befektetők alapvetően elégedettek magyarországi jelenlétükkel, ugyanakkor egyes különadók és a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is nehézségeket okozhatnak.
A nagykövet külön kiemelte az árrésstop eltörlésére irányuló kormányzati intézkedést, amelyet a gazdaságpolitikai változások kedvező jelének tekint.
A jövőbeni együttműködés lehetséges területei között a megújuló energiát, a hadiipart, a robotikát, a mesterséges intelligenciát, a szoftverfejlesztést, a kutatás-fejlesztést és a mezőgazdaságot is megnevezte.
A munkaerőhiány és a bevándorlás kérdése is előkerült
Az interjú egyik fontos megállapítása, hogy az újabb német beruházásokhoz Magyarországnak további szakképzett munkavállalókra lehet szüksége.
Schönfelder szerint a képzési rendszer fejlesztése mellett a külföldi, elsősorban európai munkaerő bevonásának lehetőségét is mérlegelni kell.
Ez a kérdés a magyar gazdaságpolitika számára különösen fontos lehet, hiszen a beruházások bővítése, a hazai munkavállalók képzése és a külföldi munkaerő alkalmazása egyszerre vet fel gazdasági és társadalmi szempontokat.
A nagykövet különbséget tett az illegális migráció és a szabályozott bevándorlás között. Előbbi megfékezését szükségesnek nevezte, utóbbinak azonban gazdasági előnyöket tulajdonított.
Az uniós források és Ukrajna ügye is fontos tárgyalási pont
A közelgő berlini látogatás során az Európai Unió finanszírozási kérdései és az európai biztonságpolitika is hangsúlyos szerepet kaphatnak.
A nagykövet szerint a német kormány üdvözli a magyar külpolitika irányváltását, és a két ország között az elmúlt hónapokban kialakult együttműködés új lehetőségeket teremtett az európai ügyek közös kezelésében.
Schönfelder a korábban visszatartott uniós források felszabadítását is a magyarországi jogállamisági változásokkal hozta összefüggésbe.
A berlini megbeszélések egyik lényeges kérdése lehet, hogy Magyarország milyen szerepet kíván vállalni az európai védelmi együttműködésben, és miként kapcsolódhatnak be a magyar vállalatok a közös fejlesztésekbe.
A nagykövet ugyanakkor nem ismertette a Magyar Péter és Friedrich Merz közötti találkozó részletes napirendjét.
A diplomáciai közeledés eredményeit a megállapodások mutathatják meg
A két ország kapcsolatának élénkülését az elmúlt hónapok magas szintű látogatásai is jelzik. A német és a magyar kormány közötti politikai egyeztetések mellett a gazdasági szereplők közötti együttműködés is új lendületet kaphat.
A felek már abban is megállapodtak, hogy 2028-ban közös magyar–német kulturális évadot rendeznek.
A következő napok tárgyalásainak tényleges jelentőségét azonban elsősorban az határozza majd meg, hogy születnek-e konkrét gazdasági, ipari vagy biztonságpolitikai megállapodások.
A november 9–10-i berlini látogatás így nemcsak a két kormány közötti kapcsolatok alakulásáról adhat képet, hanem arról is, hogy a diplomáciai közeledés milyen gyakorlati előnyökkel járhat Magyarország számára.
Forrás: Privátbankár, Világgazdaság, MTI
