Az idei rendkívüli időjárás a korábbiaknál jóval nagyobb területen okozott pusztítást a hazai földeken, ami miatt terítékre került az agrárkár-enyhítési szabályozás módosítása.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Rekordközeli károk a magyar mezőgazdaságban – változhat a kárenyhítés rendszere
A jogalkotók elé került előterjesztés hátterében az áll, hogy a 2026-os kárenyhítési évben a gazdálkodók összesen 1,62 millió hektárra jelentettek be mezőgazdasági károkat. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a bejelentések túlnyomó részét az aszály okozta: a szárazság önmagában 1,5 millió hektárt érintett, míg a tavaszi fagyok további 65,2 ezer hektáron okoztak károkat.
Az előterjesztés indoklása szerint az idei adatok jelentősen meghaladják a korábbi években regisztrált kárbejelentések mértékét. A számok egyúttal arra is rávilágítanak, hogy az időjárási szélsőségek mára a magyar mezőgazdaság működésének egyik legfontosabb kockázati tényezőjévé váltak.
Nemcsak a termés, a gazdálkodás biztonsága is veszélybe kerülhet
Az aszály következményei messze túlmutatnak az adott év termésveszteségén. A csapadékhiány és a tartósan magas hőmérséklet nemcsak a növények fejlődését akadályozza, hanem a gazdaságok pénzügyi helyzetét is jelentősen megterhelheti. Miközben a termelés költségeinek jelentős része már a betakarítás előtt felmerül, a kieső termés miatt a várható bevételek csökkennek.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a gazdálkodók, akiknek a következő termesztési szezon előkészítéséhez is jelentős forrásokra van szükségük. A vetőmag, a műtrágya, az üzemanyag és a gépek fenntartásának költségeit ugyanis akkor is elő kell teremteni, ha az előző évi termés nem hozta meg a remélt bevételt.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági kárenyhítés már nem egyszerűen a bekövetkezett veszteségek részleges kompenzálásáról szól, hanem arról is, hogy a termelők képesek legyenek folytatni gazdálkodásukat.
Gyorsabb segítséghez juthatnak a károsult termelők
Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat egyik lényeges eleme a mezőgazdasági károk utáni előlegfizetés lehetősége. Ennek jelentősége abban állhat, hogy a jogosult gazdálkodók a végleges kárenyhítési összeg megállapítása előtt is pénzügyi segítséghez juthatnak.
A gyorsabb kifizetés különösen azoknak a termelőknek jelenthet könnyebbséget, akik a terméskiesés miatt likviditási nehézségekkel küzdenek. A kárenyhítési támogatás időzítése ugyanis legalább olyan fontos lehet, mint annak összege: ha a segítség túl későn érkezik, az már nem feltétlenül képes megakadályozni a gazdaság pénzügyi helyzetének romlását.
A javaslat gyakorlati jelentőségét ugyanakkor a részletszabályok határozzák majd meg. Különösen fontos kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet előleget igényelni, milyen gyorsan történhet a folyósítás, és az intézkedés a károsult termelők mekkora körének jelenthet tényleges segítséget.
A kárenyhítés önmagában nem oldja meg az aszály problémáját
A mostani adatok egy ennél szélesebb problémára is ráirányítják a figyelmet. A magyar mezőgazdaság számára egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás fejlesztése, a talaj nedvességmegtartó képességének javítása, valamint az időjárási szélsőségekhez alkalmazkodó termelési módszerek elterjesztése.
A kárenyhítési rendszer a már bekövetkezett veszteségekre adhat pénzügyi választ, a termelés hosszú távú biztonságához azonban megelőző intézkedésekre is szükség van.
Az 1,62 millió hektárra vonatkozó kárbejelentés ezért nem csupán egy rendkívül nehéz mezőgazdasági év mérlege. Figyelmeztetés is arra, hogy a magyar agrárium versenyképessége és a hazai élelmiszer-termelés biztonsága egyre szorosabban összefügg az éghajlati alkalmazkodással.
A parlament előtt álló kérdés most az, hogy a kárenyhítési rendszer tervezett módosítása mennyivel képes gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tenni a segítségnyújtást azoknak, akiknek a megélhetése közvetlenül függ az időjárástól.
Forrás: Magyar Nemzet
