Tizenöt európai országban tiltakoznak a mesterséges intelligenciát kiszolgáló hatalmas adatközpontok terjeszkedése ellen. A demonstrálók szerint a technológiai óriásvállalatok létesítményei elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak, miközben a helyi lakosság fizetheti meg a fejlődés árát. A tiltakozáshullám Hollandiában már odáig fajult, hogy aktivisták hatoltak be a Microsoft egyik építkezésére.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A mesterséges intelligencia térhódításának egyre nagyobb ára van, és Európában mind többen teszik fel a kérdést: valóban megéri?
November 6–7-én több mint száz civil szervezet fogott össze tizenöt európai országban, hogy megálljt parancsoljon az energiafaló adatközpontok terjeszkedésének.
A The Guardian beszámolója szerint a Stop Dirty Data Centres elnevezésű mozgalom azt követeli, hogy függesszék fel a nagyméretű adatközpontok építését, amíg nem születnek szigorúbb környezetvédelmi és társadalmi szabályok.
Már az építkezésre is betörtek a tüntetők
A tiltakozás pénteken Amszterdamban különösen látványos fordulatot vett.
Az Associated Press tudósítása szerint aktivisták hatoltak be a Microsoft számára épülő adatközpont területére. Néhányan darukra másztak fel, fáklyákat gyújtottak, és összetűzésbe kerültek a rendőrökkel.
A hatóságok mintegy 150–200 embert állítottak elő birtokháborítás gyanújával.
A Microsoft közölte, hogy tiszteletben tartja a békés tiltakozáshoz való jogot, ugyanakkor ellenzi a jogellenes és veszélyes akciókat.
De miért félnek az emberek az adatközpontoktól?
Az adatközpontokban több ezer szerver dolgozhat folyamatosan, amelyek működtetése és hűtése jelentős energiát igényel.
A tiltakozók attól tartanak, hogy az új beruházások növelhetik az áramárakat, megterhelhetik a vízkészleteket, és értékes földterületeket foglalhatnak el.
Az Euronews november 5-i cikke szerint a helyieket a folyamatos gépzaj, az építkezések forgalma és a lakókörnyezet átalakulása is aggasztja.
A kérdés különösen érzékeny azokon a területeken, ahol már most vízhiánnyal vagy túlterhelt elektromos hálózattal küzdenek.
Miközben a technológiai vállalatok a mesterséges intelligencia jövőjét építik, egyre több európai attól tart, hogy ennek költségeit végül a helyi közösségek viselik.
Európa mégis százmilliárdokat költene rájuk
A tiltakozások ellenére az adatközpontok építése tovább gyorsulhat.
A PwC előrejelzésére hivatkozó Euronews szerint Európában 2026 és 2031 között akár 176 milliárd eurót is fordíthatnak adatközpont-fejlesztésekre.
A beruházások mögött komoly gazdasági verseny áll. Az Európai Unió ugyanis szeretné csökkenteni lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben a mesterséges intelligencia területén.
Ehhez viszont egyre több szerverre, áramra és megfelelő infrastruktúrára van szükség.
A tiltakozók nem feltétlenül magát a technológiai fejlődést utasítják el. Azt szeretnék, hogy az adatközpontok építéséről ne a helyi lakosság érdekeinek figyelmen kívül hagyásával döntsenek.
