Hatvan külföldi gazdasági partner – köztük az Európai Unió – ellen irányuló, tíz és tizenkét és fél százalék közötti plusz adókat vetett ki az elnöki kabinet július 24-én. A washingtoni döntéshozók azzal indokolták a protekcionista lépést, hogy a célországok nem lépnek fel kellő szigorral a kényszermunkával előállított termékek exportjával szemben. Ezen intézkedések bevezetése pontosan egybeesett az ezt megelőző általános tízszázalékos amerikai vám hatályának lejártával.

A New York-i nemzetközi kereskedelmi bíróságra benyújtott beadvány részletei szerint a hivatkozott vizsgálatok csupán leplezik a valódi szándékokat. Az indítványt aláíró államok – köztük Kaliforniával és New Yorkkal – önkényesnek nevezik a döntést, mondván, semmilyen logikai kapcsolat nincs a globális importkorlátozások és a nemzetközi ellátási láncokban meglévő kényszermunka felszámolása között.

Oregon állam főügyésze, Dan Rayfield úgy nyilatkozott, hogy a korábbi sorozatos jogi kudarcok dacára az elnök továbbra is ragaszkodik a vitatott intézkedések fenntartásához. A felperesek álláspontja az, hogy a terhek megfizetése nem a külföldi kabineteket terheli, hanem a helyi piaci szereplőket és a dolgozó háztartásokat sújtja.

A mostani bírósági akciót megelőzően kisebb piaci vállalkozások már megpróbálták jogi úton blokkolni a nyári korlátozásokat. A korábbi hasonló jellegű vitákban a felperes cégeknek és államoknak már sikerült jogorvoslatot kiharcolniuk a korábbi elnöki intézkedésekkel szemben.

Forrás: Die Zeit Politik