Egy kikerült iratanyag szerint a szerb biztonsági szolgálat médiaszakembereket, ellenzéki szereplőket, diákokat és vádhatósági dolgozókat is megfigyelt a korábbi kormányszakaszban. A választási hatalomváltást követően egyre hangosabbak a szervezet gyökeres átvilágítását és a titkos akták hozzáférhetővé tételét sürgető hangok.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Súlyos titkosszolgálati botrány bontakozik ki Szerbiában, miután a Radar oknyomozó hetilap olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a belgrádi Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) újságírókat, ellenzéki politikusokat, ügyészeket és egyetemistákat is megfigyelés alatt tarthatott.
A történet különösen súlyos részlete, hogy a Radar szerkesztőségének megfigyelését kémkedés gyanújára hivatkozva engedélyezték, miközben a művelet során végül nem sikerült a feltételezett bűncselekményre utaló bizonyítékot gyűjteni.
Lehallgatott szerkesztőség, megfigyelt lakások és autók
A nyilvánosságra került dokumentumok szerint a BIA 2026. június 12-én kapott bírósági engedélyt a Radar munkatársainak titkos megfigyelésére. Az engedélyt július 15-én, majd szeptember 9-én is meghosszabbították.
A megfigyelés nem korlátozódott a telefonbeszélgetések ellenőrzésére.
A titkosszolgálat a belgrádi szerkesztőség helyiségeiben folytatott kommunikációt is rögzíthette, miközben Vesna Mališić főszerkesztő, valamint Sandra Petrušić és Milan Radonjić újságírók lakásai és gépjárművei is a megfigyelés célpontjai közé kerültek.
A BIA egyes újságírók tíznapos fizikai követését is elrendelte.
A történtekről az Al-Dzsazíra balkáni szerkesztősége is beszámolt.
Hónapokig tartott a megfigyelés, bizonyítékot mégsem találtak
A Radar által ismertetett iratok szerint Vladimir Orlić, a BIA igazgatója október 22-én maga kezdeményezte a megfigyelési intézkedések megszüntetését.
Az indoklás szerint az összegyűjtött adatok nem támasztották alá, hogy az érintett újságírók kémkedésben vettek volna részt.
A dátumok körül ugyanakkor maradt bizonytalanság: az egyik iraton november 3-i dátum is szerepel, ezért a művelet tényleges lezárásának időpontja további tisztázásra szorul.
Az ügy újabb kérdést vet fel: milyen információk alapján rendeltek el és hosszabbítottak meg hónapokon keresztül egy olyan megfigyelést, amely végül nem eredményezett bizonyítékot?
Ügyészeket és politikai ellenfeleket is figyelhettek
A Radar további dokumentumai szerint a titkosszolgálati ellenőrzés jóval szélesebb kört érinthetett.
A megfigyeltek között szerepelhettek a szervezett bűnözés elleni ügyészség munkatársai, ellenzéki politikusok, egyetemi hallgatók és civil aktivisták is.
A hetilap forrásai szerint egyes ügyészek megfigyelésének hátterében az újvidéki vasútállomás 2024 novemberében történt tragikus omlásával kapcsolatos korrupciós nyomozás figyelemmel kísérése állhatott. Ez azonban egyelőre nem bizonyított.
A szerbiai digitális jogvédő szervezetek korábban több olyan esetről is beszámoltak, amikor aktivisták és egyetemisták készülékein fejlett megfigyelőszoftverek nyomait azonosították.
Az újságíró-szervezetek a titkosszolgálat vezetőjének leváltását követelik
A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) Vladimir Orlić azonnali leváltását, valamint a megfigyeléseket elrendelők és végrehajtók független felelősségre vonását követeli.
A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szintén vizsgálatot sürget. Álláspontja szerint a szerkesztőségi kommunikáció titkos ellenőrzése különösen súlyosan veszélyezteti a sajtószabadságot, mivel nemcsak az újságírókat, hanem bizalmas informátoraikat is érintheti.
A BIA ugyanakkor hivatalos közleményben visszautasította a lehallgatással kapcsolatos vádakat.
Már a titkosszolgálati akták megnyitását követelik
Az október 25-i szerbiai parlamenti választást követő politikai változások nyomán egyre erősebbek azok a követelések, amelyek a titkosszolgálat működésének teljes felülvizsgálatát sürgetik.
Egyes jogászok és biztonságpolitikai szakértők szerint önmagában az igazgató leváltása nem lenne elegendő. A korábbi megfigyelések dokumentumait meg kell őrizni, a jogsértések gyanúját függetlenül kell kivizsgálni, és a titkosszolgálatok feletti demokratikus ellenőrzést is meg kell erősíteni.
Felmerült a titkosszolgálati akták hozzáférhetővé tétele is.
A szerbiai botrány így már messze túlmutat egyetlen szerkesztőség megfigyelésén. A tét az, hogy egy demokratikus államban hol húzódik a nemzetbiztonsági feladatellátás és a politikai célú megfigyelés közötti határ, és ki vonható felelősségre, ha ezt átlépik.
Mert a nemzetbiztonság feladata az állam védelme. Nem pedig az, hogy az állam kritikusaiból nemzetbiztonsági kockázatot csináljon.
Forrás: Radar, Al-Dzsazíra Balkans, Economx, UNS.
⏱️ Percről percre
ÉLŐPegasus-kémszoftvert találtak egy szerb diák telefonján
Újabb dimenzióval bővült a belgrádi titkosszolgálati botrány, miután kiderült, hogy újságírók és ügyészek mellett felsőoktatásban tanuló fiatalokat is célkeresztbe vettek. Az érintett hallgató készülékén a hírhedt izraeli kémszoftver jelenlétét is kimutatták a szakemberek. Ezzel valószínűsíthetővé vált, hogy a BIA nemcsak hagyományos módszereket, hanem fejlett digitális eszközöket is bevetett a megfigyeltek ellen.
