A világ legfejlettebb technológiáinak gyártása két kevéssé ismert fémtől is függ: a galliumtól és a germániumtól. Ezek előállításában Kína meghatározó szerepet tölt be, ami komoly kockázatot jelenthet a nemzetközi ellátási láncok számára. Egy újabb exportkorlátozás nemcsak a chipgyártást, hanem a távközlést és a hadiipart is érzékenyen érintheti.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A modern technológia egyik legnagyobb sebezhetősége nem feltétlenül a gyárakban, hanem a nyersanyagok előállításában keresendő. Miközben az Egyesült Államok és Európa jelentős összegeket fordít saját félvezetőiparának fejlesztésére, bizonyos nélkülözhetetlen alapanyagok piacát szinte teljes egészében Kína uralja.
Különösen igaz ez a galliumra és a germániumra. A két fém fontos szerepet játszik a korszerű elektronikai rendszerek, a nagy teljesítményű félvezetők, az optikai eszközök és egyes katonai technológiák előállításában.
A világ galliumtermelésének 99 százaléka Kínából származik
Az Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (USGS) 2026-os összesítése szerint Kína biztosította a világ elsődleges, alacsony tisztaságú galliumtermelésének 99 százalékát.
Ez rendkívüli piaci koncentrációt jelent. A gallium különösen fontos bizonyos nagy teljesítményű, nagyfrekvenciás és energiahatékony félvezetők előállításához.
A germániumot többek között optikai szálakban, infravörös érzékelőkben és speciális elektronikai rendszerekben alkalmazzák. Kína ezen a piacon is meghatározó szereplő.
Miért nem tud a világ egyszerűen máshonnan vásárolni?
A két fém sajátossága, hogy előállításuk szorosan kapcsolódik más iparágak működéséhez.
A galliumot jellemzően a bauxit feldolgozásához és az alumíniumgyártáshoz kapcsolódó folyamatokból nyerik ki, míg a germánium elsősorban a cinkércek feldolgozásának melléktermékeként keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy önmagában új lelőhelyek feltárása nem oldja meg a problémát. A kitermelt nyersanyagból a megfelelő technológiai háttér nélkül nem lehet gazdaságosan előállítani a szükséges tisztaságú fémet.
A Portfolio elemzése szerint Kína előnye éppen ebben rejlik: az ország hatalmas alumínium- és cinkiparára építve olyan feldolgozókapacitásokat hozott létre, amelyeket a versenytársak csak jelentős beruházásokkal és hosszabb idő alatt tudnának pótolni.
Peking már korábban is korlátozta az exportot
Kína 2023-ban engedélykötelessé tette a gallium és a germánium egyes termékeinek kivitelét.
A döntés megmutatta, hogy a stratégiai nyersanyagok nem csupán gazdasági, hanem külpolitikai eszközként is felhasználhatók.
Amennyiben Peking tovább szigorítaná az exportfeltételeket, az érintett külföldi vállalatoknak új beszállítókat kellene keresniük, vagy a rendelkezésükre álló készletekre kellene támaszkodniuk.
Az alternatív beszerzési források szűkössége miatt ez áremelkedést és hosszabb szállítási határidőket idézhetne elő. A tényleges következmények azonban a korlátozások mértékétől, időtartamától és az iparági készletektől is függnének.
Európa számára is figyelmeztetés
A gallium és a germánium körüli helyzet túlmutat két ritka fém kereskedelmén.
Európa és az Egyesült Államok hiába épít új félvezetőgyárakat, ha a működésükhöz szükséges alapanyagok egy részének ellátása továbbra is néhány külföldi szereplőtől függ.
A probléma megoldásához ezért nem elegendő új bányákat nyitni. Szükség van a feldolgozási technológiák fejlesztésére, a finomítói kapacitások bővítésére, az újrahasznosításra és az ellátási források diverzifikálására is.
A világ technológiai versenyében ugyanis nemcsak az számít, ki képes a legfejlettebb chipeket megtervezni és legyártani, hanem az is, ki rendelkezik az előállításukhoz szükséges anyagokkal.
A következő technológiai válságot akár egy nyersanyag-exportengedélyekről szóló döntés is elindíthatja.
Forrás: Portfolio, 2026. november 21.; USGS, Mineral Commodity Summaries 2026.





