Rómába látogató koreai hívekkel találkozott XIV. Leó pápa. Az egyházfő beszédében felidézte a távol-keleti közösség egyedülálló történelmi gyökereit, és a mindennapok csendes áldozatvállalására buzdította a jelenlévőket.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az egybegyűlteket az egyházfő a saját anyanyelvükön üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy bár jelentős távolságot tettek meg a találkozóért, az olasz fővárosban mégis otthoni környezetre lelhetnek. Úgy vélte, Péter és Pál apostol mártíromságának helyszíne alkalmas arra, hogy új lendületet adjon a jelenlévők missziós tevékenységének.
A félsziget kereszténységének múltját elemezve a pápa rámutatott a helyi közösség egyedi létrejöttére. A hit ugyanis ott nem szokványos módon, hanem a szent iratokat tanulmányozó, Krisztus tanítása után vágyódó világiak kezdeményezésére bontakozott ki. Ez a belső késztetés indította el őket a keresztség felé, létrehozva egy korai keresztényekre hasonlító csoportot, amelynek működését a múlt felidézése és a jövőbe vetett bizalom határozza meg.
A Magyar Kurír beszámolója szerint a pápa kifejtette, hogy a hívő emlékezet valójában a köszönetnyilvánítás és a ránk bízott feladatok vállalása, míg a remény a feltámadás valóságából táplálkozik. Felidézte, hogy a koreai keresztényeknek a múltban komoly megpróbáltatásokkal, köztük háborúkkal, szegénységgel és belső szakadásokkal kellett szembenézniük. Ennek ellenére a helyi közösség képes volt mindig talpra állni, mivel a keresztény állhatatosság megóvja a szívet az elkeseredéstől és a megkeseredettségtől.
Az elhunyt hitvallók tisztelete kapcsán az egyházfő külön megemlékezett Thomas Choe Yang-eopról. A misszionárius tizenegy esztendőn át fáradhatatlanul utazott a leginkább elzárt keresztény csoportokhoz, hogy kiszolgáltassa a szentségeket és hirdesse az evangéliumot. Az ő áldozatos munkája rávilágít arra, hogy a látványos vértanúság mellett létezik egy csendesebb, a mindennapi kötelességek hűséges teljesítésében megnyilvánuló áldozatvállalás is. Ezen életforma megéléséhez a krisztusi barátság nyújtja a legfőbb belső erőforrást.
Forrás: Magyar Kurír
