
KÖZEL-KELET
Közkegyelmet szavazott meg a libanoni parlament
A libanoni parlament épülete Bejrútban. A képviselőház által megszavazott általános amnesztia több ezer fogvatartott és körözött személy helyzetét érintheti. Illusztráció. — Fotó: Hetediknap AI / Flux
Közkegyelmet szavazott meg a libanoni parlament
Évtizedek óta nem látott közkegyelmi intézkedésről döntött a libanoni parlament: a képviselők megszavazták azt az általános amnesztiáról szóló törvényt, amely több ezer fogvatartott és körözött személy számára hozhat jelentős változást. A döntés hátterében a rendkívüli börtönzsúfoltság és az elhúzódó bírósági eljárások állnak, a kérdés azonban hosszú ideje komoly politikai és társadalmi vitákat vált ki az országban.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Háromszorosára duzzadt a börtönök létszáma
Az amnesztiát támogatók egyik legfontosabb érve a libanoni büntetés-végrehajtási rendszer rendkívül súlyos helyzete.
Az emberi jogi bizottság éves jelentése szerint 2025-ben a börtönök telítettsége elérte a 300 százalékot, március végén pedig több mint 6200 embert tartottak fogva az országban.
A problémát nem csupán a férőhelyhiány jelenti. Számos fogvatartott hosszú éveket tölt rács mögött anélkül, hogy ügyében jogerős ítélet születne.
Az új szabályozás értelmében az életfogytiglani szabadságvesztésre, illetve halálra ítéltek büntetését tíz év tényleges szabadságvesztésre enyhítik. Szabadon engedik továbbá azokat a gyanúsítottakat, akik több mint tizenkét éve vannak előzetes fogva tartásban anélkül, hogy bírósági ítélet született volna ügyükben - derül ki a La Croix cikkéből.
Libanonban az 1975 és 1990 között zajló polgárháborút követő, 1991-es általános amnesztia óta nem született hasonló horderejű intézkedés.
Évek óta megosztja az országot az amnesztia
A közkegyelem kérdése régóta politikai viták tárgya Libanonban, ahol az egyes vallási és politikai közösségek eltérő fogvatartotti csoportok ügyét helyezték előtérbe.
A vita 2024 végén, Bassár el-Aszad szíriai rendszerének bukását követően ismét felerősödött.
Az amnesztia különösen sok, az észak-libanoni Tripoliból származó szunnita iszlamista fogvatartott helyzetére lehet hatással. Közülük többeket a szomszédos Szíriában zajló konfliktushoz kapcsolódó ügyek miatt tartottak fogva, egyes esetekben hosszú időn keresztül tárgyalás nélkül.
Más követelések érkeztek az ország keleti részéből. Baalbek és Hermel térségében, amely a síita Hezbollah egyik hagyományos bázisának számít, családok azért kampányoltak, hogy a közkegyelem a kábítószer-kereskedelem és lopás miatt elítélt vagy körözött hozzátartozóikra is vonatkozzon.
Ez is mutatja, miért bizonyult ennyire nehéznek olyan szabályozást kialakítani, amely mögött elegendő politikai támogatás sorakozhat fel.
Különösen érzékeny kérdés Libanonban
Az amnesztia politikai jelentőségét Libanon sajátos társadalmi berendezkedése is növeli. Az országban keresztény, szunnita, síita, drúz és más vallási közösségek élnek egymás mellett, miközben az állami tisztségek elosztása is felekezeti egyensúlyon alapul.
A libanoni politikai rendszerben hagyományosan maronita keresztény tölti be a köztársasági elnöki tisztséget, szunnita muszlim a miniszterelnökit, a parlament elnöke pedig síita muszlim. Emiatt egy több társadalmi és vallási csoport érdekeit érintő amnesztia óhatatlanul túlmutat a büntetés-végrehajtás kérdésén.
A mostani döntés egyik legfontosabb tétje ezért az lehet, hogy az intézkedés képes-e enyhíteni az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás régóta fennálló problémáit anélkül, hogy tovább mélyítené az ország politikai és felekezeti feszültségeit.
Több ezer ember sorsát érintheti
A parlament döntésével egy hosszú ideje húzódó politikai vita jutott fontos állomáshoz. A szabályozás több ezer fogvatartott és körözött személy helyzetét érintheti, miközben az államra nehezedő börtönzsúfoltságot is enyhítheti.
Az intézkedés ugyanakkor nem csupán arról szól, hány ember hagyhatja el a börtönöket. A hosszú ideig ítélet nélkül fogva tartott emberek helyzete a tisztességes és észszerű időn belüli bírósági eljárás kérdését is felveti.
A közkegyelem ezért egyszerre büntetőpolitikai, társadalmi és politikai kérdés egy olyan országban, ahol a polgárháború öröksége és a felekezeti egyensúly több mint három évtizeddel a harcok befejezése után is meghatározó tényező.





