Magyar és olasz tisztségviselők közösen emlékeztek meg az első világháború doberdói harcaiban elesett katonákról. Az olaszországi Magyar Kápolnánál rendezett ünnepségen ökumenikus imával és koszorúzással tisztelegtek az áldozatok előtt. Az egykori csatatér ma már a történelmi emlékezet és a nemzetek közötti megbékélés jelképe.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az első világháború egyik legvéresebb hadszínterén, az olaszországi Doberdó-fennsíkon emlékeztek meg a magyar katonák áldozatvállalásáról – számolt be a Magyar Hírlap a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tájékoztatása alapján.
A Doberdò del Lago községhez tartozó Visintini település Magyar Kápolnájánál tartott ünnepségen Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka idézte fel az egykori harcok emberi tragédiáit.
Beszédében hangsúlyozta, hogy Doberdó a magyar hadtörténelem egyik legfájdalmasabb emlékhelye, amely katonák ezreinek szenvedését és helytállását őrzi. Kiemelte az elesettek mellett azok áldozatát is, akik súlyos testi vagy lelki sérülésekkel tértek haza a háborúból.
A közös emlékezés a békét szolgálja
Peter Ferfoglia, Doberdò del Lago polgármestere arról beszélt, hogy az egykor ellenséges nemzeteket szembeállító hadszíntér napjainkra az összetartozás és a megbékélés helyszínévé vált. Különösen fontosnak nevezte a fiatalok részvételét, hiszen a történelmi emlékezet továbbadása a következő nemzedékek feladata is.
A megemlékezésen magyar katonai vezetők, olasz tisztségviselők és történelmi szervezetek képviselői mellett a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola kadétjai is jelen voltak, részben korhű katonai öltözetben. Az elesettek lelki üdvéért Bálint Mihály Gábor katolikus és Sajtos Szilárd protestáns tábori lelkész közösen imádkozott. Az ünnepséget koszorúzás és az Il Silenzio dallama zárta.
A kápolna, amely túlélte a háborút és az enyészetet
A Doberdó-fennsíkon az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének jelentős részét magyar katonák alkották. A Visintini környéki állások védelmében többek között szegedi és debreceni alakulatok harcoltak.
A Magyar Kápolna építését IV. Károly király kezdeményezésére 1918-ban kezdték meg a katonák. Az épület csaknem elkészült, de a háború végén már nem tudták felszentelni.
A később elhanyagolt, istállóként és raktárként is használt kápolnát magyar és olasz összefogással mentették meg a pusztulástól. Helyreállítását követően 2009 májusában ünnepélyesen felavatták.
Az emlékhely azóta a magyar katonai áldozatvállalás mellett a megbékélés üzenetét is őrzi: arra emlékeztet, hogy a háborúk emberi veszteségeit nem feledve a béke megőrzése közös felelősség.
Forrás: magyarhirlap.hu
