Vagyonadó, megduplázott családi pótlék, változó nyugdíjak és több ezer milliárdos hiány. Átvizsgáltuk a Költségvetési Tanács 45 oldalas dokumentumát, hogy megmutassuk, mi áll a számok mögött, és hogyan érinthetik a tervezett változások a magyar családokat. Indul a Hetedik Nap új tényfeltáró dossziéja.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A 2027-es költségvetés nem egyszerűen a bevételek és kiadások újratervezéséről szól, hanem a korábban bejelentett kormányzati vállalások jelentős átrendezéséről. Miközben megdupláznák a családi pótlékot, emelnék az alacsony nyugdíjakat és csökkentenék a kisebb keresetűek személyi jövedelemadóját, elmaradna a 14. havi nyugdíj második heti részlete, korlátoznák az anyák adómentességét, és új vagyonadót vezetnének be. A Költségvetési Tanács október 29-én elfogadott, 45 oldalas véleménye részletesen bemutatja, miből kívánja finanszírozni a kormány ezeket az intézkedéseket, és hol látja a költségvetés legnagyobb kockázatait.
Több mint ötezer milliárdos hiány
A tervezet 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. A kormányzati szektor GDP-arányos hiányát 4,9 százalékra tervezik leszorítani a 2026-ra kitűzött 7,5 százalékról, miközben a központi költségvetési alrendszer pénzforgalmi hiánya így is 5102,7 milliárd forint lenne.
A bevételi főösszeg 42 483,8 milliárd, a kiadási 47 586,5 milliárd forint. A hiány mérséklését elsősorban a kiadások visszafogásával, az adórendszer átalakításával és korábban tervezett intézkedések elhalasztásával kívánják elérni.
A Költségvetési Tanács szerint a 4,9 százalékos hiánycél összességében megalapozott, ám ehhez több olyan intézkedés végrehajtása szükséges, amelynek eredménye egyelőre nem garantálható.
Nyugdíjak: az alacsonyabb ellátások emelése kerül előtérbe
A tervezet egyik legfontosabb változása, hogy nem kerül sor a 14. havi nyugdíj második heti részletének bevezetésére. Ehelyett az alacsony összegű nyugdíjak jelentős emelésével és a nyugdíjas SZÉP-kártya első részletével számol a kormányzat.
Ez érdemi hangsúlyeltolódást jelent. A korábban kilátásba helyezett, általános nyugdíjkiegészítés helyett a kisebb ellátásból élők támogatása kerül előtérbe. A dokumentum azonban önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az egyes nyugdíjasok pontosan mennyivel járnak majd jobban vagy rosszabbul.
Duplázódó családi pótlék, szigorodó adómentesség
A gyermekes családok számára kedvező változás lehet, hogy a költségvetés a családi pótlék megduplázásával számol. Az intézkedés a dokumentum részletes indokolása szerint mintegy 300 milliárd forinttal növelné a kapcsolódó költségvetési kiadásokat.
Ezzel párhuzamosan azonban jelentősen átalakulna az anyák személyi jövedelemadó-mentessége. A tervezet szerint a kedvezményeknél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi korlát érvényesülne, a kétgyermekes anyák esetében pedig elmaradna a jogosultság fokozatos kiterjesztése a 40 év felettiekre.
A változás különösen azoknak a magasabb keresetű családoknak lehet kedvezőtlen, amelyek korábban a szélesebb körű adómentesség bevezetésével számoltak.
Kevesebb SZJA az alacsonyabb keresetűeknek
A tervezet új adójóváírással csökkentené a kisebb keresetűek terheit. A minimálbért meg nem haladó munkabér esetén a személyi jövedelemadó tényleges terhe 15 százalékról 9 százalékra mérséklődne. A kedvezmény a minimálbér és annak kétszerese közötti kereseti sávban fokozatosan csökkenne.
Az intézkedés célja, hogy a munkavállalók nettó bére akkor is emelkedhessen, ha a bruttó fizetésük változatlan. A költségvetési előrejelzés országos szinten 6,3 százalékos nettókereset-növekedést vár 2027-re.
Vagyonadó és emelkedő vállalati terhek
A tervezet egyik legjelentősebb adópolitikai változása a vagyonadó bevezetése, amelyből 200 milliárd forintos bevételt vár a kormányzat. A dokumentum szerint az új adó a nagy értékű nettó vagyonnal rendelkezőket érintené, a kormányzati becslés pedig mintegy 15 ezer adózóval számol.
A Költségvetési Tanács külön felhívja a figyelmet arra, hogy az új adónem beszedéséhez nem állnak rendelkezésre korábbi hazai tapasztalatok, ezért a tervezett bevétel teljesülése bizonytalan.
A vállalkozások számára további változást jelentene a társasági adó és az innovációs járulék emelése, egyes adókedvezmények felülvizsgálata, valamint a pénzügyi szervezeteket és biztosítókat érintő extraprofitadók fenntartása.
Megszorítás az állami működésben
A költségvetés kiadási oldalán jelentős megtakarítást várnak az állami intézményrendszertől. A minisztériumok és intézményeik működési kiadásait 10 százalékkal, felhalmozási kiadásaikat 20 százalékkal kívánják mérsékelni.
Emellett csökkennének a gazdaságfejlesztési támogatások, a kormányzati kommunikációra fordított összegek és egyes, közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó kiadások is.
A tervezet az útkoncessziós szerződések megszüntetéséből ugyancsak jelentős megtakarítással számol, holott a kapcsolódó tárgyalások és szerződéses rendezések még nem zárultak le. A Tanács szerint éppen ezek azok a tételek, amelyeknél a tervezett megtakarítás megvalósulása nem kizárólag a kormány döntésén múlik.
Az államadósság alig csökkenne
A dokumentum szerint a GDP-arányos államadósság a 2026 végére várt 77,5 százalékról 2027 végére 77,2 százalékra mérséklődne. Ez mindössze 0,3 százalékpontos javulás.
A Tanács jogi értelemben megfelelőnek találta a tervezett adósságpályát, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami vagyon növelését szolgáló, felülről nyitott költségvetési előirányzat veszélyeztetheti a hiány- és adósságcélok teljesülését.
A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy papíron kijönnek-e a számok, hanem az, hogy a betervezett megtakarításokat a kormány valóban végre tudja-e hajtani.
A 2027-es költségvetés egyszerre ígér több támogatást bizonyos társadalmi csoportoknak és nagyobb terheket másoknak. Hogy a mérleg végül kinek lesz kedvező, azt nem a költségvetési előirányzatok, hanem a részletszabályok és a tényleges végrehajtás döntik el.
Elsődleges forrás: A Költségvetési Tanács 6/2026.10.29. számú határozatával elfogadott véleménye, különösen a 6–10., 21–22., 30–35. oldalak. A fenti cikk a dokumentumban szereplő tervezetet ismerteti, nem annak már elfogadott jogszabályi rendelkezéseit.
