A 2026-os fizikai Nobel-díj nemcsak Francis Halzen nevét emelte reflektorfénybe: az általa vezetett IceCube együttműködésben magyar kutató, Kun Emma is dolgozik. A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa szerint a díjazott kutatás lényegében új „szemet” adott a csillagászoknak – olyat, amellyel az univerzum legvadabb részecskegyorsítóit is meg lehet pillantani.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ahogyan arról lapunk beszámolt, a fizikai Nobel-díj híre Magyarországon is különleges visszhangot kapott. Francis Halzen, az antarktiszi IceCube Neutrino Obszervatórium ötletgazdája és vezető kutatója olyan nemzetközi együttműködést irányít, amelynek Kun Emma magyar csillagász is tagja.
Kun Emma a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, egyben az MTA NüLab Lendület kutatócsoport vezetője. 2018 óta dolgozik együtt Halzennel.
Az IceCube nem hagyományos távcső. A Déli-sark jege alatt, mintegy 1450–2450 méteres mélységben elhelyezett gigantikus detektor több mint ötezer fényérzékeny modullal próbálja elkapni a szinte észrevehetetlen neutrínók nyomait.
A neutrínókat ugyanis közvetlenül nem látjuk. Amikor azonban kölcsönhatásba lépnek az anyaggal, olyan másodlagos részecskék keletkezhetnek, amelyek kékes Cserenkov-fényt bocsátanak ki. Ezt érzékeli az IceCube.
Oda is beláthatunk, ahová fénnyel nem
Kun Emma szerint ennek jelentősége óriási. A világegyetemet többféle „hírvivőn” keresztül figyeljük: elektromágneses sugárzással, kozmikus sugarakkal, neutrínókkal és gravitációs hullámokkal.
A nagyenergiájú neutrínóknak azonban különleges előnyük van: óriási távolságokat tehetnek meg úgy, hogy szinte nem térülnek el és nem veszítik el az eredeti forrásukra vonatkozó információt. Így olyan kozmikus részecskegyorsítókhoz – például aktív galaxismagok központi régióihoz – is visszavezethetnek, amelyeket más módszerekkel sokkal nehezebb feltérképezni.
Az IceCube első nagy áttörését egy hároméves adatgyűjtés hozta: sikerült kimutatni az asztrofizikai eredetű, rendkívül nagy energiájú neutrínók jelenlétét. Kun Emma szerint ezzel gyakorlatilag egy új megfigyelési csatorna és egy új tudományterület nyílt meg.
A magyar kutató maga is ezen a határterületen dolgozik. A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet korábban arról számolt be, hogy Kun Emma és munkatársai a GB6 J1542+6129 jelű aktív galaxismag neutrínó- és gammasugárzását vizsgálták.
Halzen Nobel-díját az IceCube csapata kitörő örömmel fogadta. Kun Emma olyan emberként írta le kollégáját, aki rendkívül alázatos, elkötelezett és szenvedélyesen rajong a fizikáért.
Az elismerés pedig túlmutat egyetlen kutatón: annak a pillanatnak szól, amikor az emberiség új módon kezdte el „nézni” az univerzumot.
