A közösségi média térhódítása, az emberi figyelem kisajátítása, az örök fiatalság hajszolása, a szexualitás árucikké válása és a nyugati civilizáció válsága. A Red Hot Chili Peppers 1999-ben megjelent Californication című dala egészen más értelmet nyer, ha napjaink történéseinek tükrében hallgatjuk meg. Vajon jóslatról vagy egy rendkívül pontos társadalmi látleletről van szó?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Meglepő összefüggéseket mutat be Kertész Dávid a Revans november 19-én megjelent, Vörösen izzó jóslatok című írásában. A szerző az interneten terjedő elméletek nyomán vizsgálja meg, miként értelmezhető újra a Red Hot Chili Peppers huszonhét évvel ezelőtt megjelent slágere.
A párhuzamok kétségtelenül elgondolkodtatók.
Amikor az emberi figyelem árucikké válik
A dal egyik első gondolata Kínából érkező, az emberi elmére ható kémekről szól. 1999-ben még nem létezett sem a TikTok, sem az okostelefonokra épülő közösségimédia-kultúra.
Ma már algoritmusok versenyeznek minden szabad percünkért, miközben a digitális platformok üzleti modelljének egyik legfontosabb eleme az emberi figyelem megszerzése és megtartása.
A Revans szerzője ebben a TikTok és az adatgyűjtés világának előrevetítését látja. Ennél azonban talán még súlyosabb kérdés is felmerül: mennyiben marad szabad az ember, ha már azt is mások által programozott rendszerek befolyásolják, hogy mire figyeljen, mitől féljen és mire vágyjon?
A svéd kislány és a globális média
Kertész Dávid a dalban felbukkanó, képernyős szereplésről álmodozó svéd kislány alakja és Greta Thunberg története között is párhuzamot von.
Természetesen semmi nem bizonyítja, hogy a zenekar egy konkrét, később világhírűvé váló személy megjelenését látta volna előre. A média által létrehozott globális ikonok jelenségét azonban már akkor is érzékelhették a zenészek.
Napjainkban akár egyetlen jól időzített felvétel is elegendő ahhoz, hogy valaki a világpolitikai és társadalmi viták középpontjába kerüljön.
Az ember, aki nem akar megöregedni
A Californication az öregedés sebészeti beavatkozásokkal történő megállításának vágyát is megénekli.
Huszonhét évvel később a szépségipar, az esztétikai beavatkozások, a digitális filterek és a mesterséges intelligenciával tökéletesített arcképek olyan világot teremtenek, amelyben egyre nehezebb elfogadni önmagunk természetes valóját.
Az öregedés már nem egyszerűen az élet része, hanem sokak szemében kijavítandó hiba.
A keresztény emberkép ezzel szemben az ember méltóságát nem fiatalságából, szépségéből vagy piaci értékéből vezeti le. Az ember akkor is értékes, amikor már nem felel meg a fogyasztói társadalom esztétikai elvárásainak.
Az intimitás felszámolása
A dal a szexualitás tömegkulturális megjelenésével is foglalkozik. A Revans ezt a mai felnőtt-tartalmakra épülő internetes platformok térnyerésével állítja párhuzamba.
Ami egykor a magánélethez tartozott, abból ma üzleti modell, nyilvános tartalom és követőszám lett.
Nem pusztán erkölcsi kérdésről van szó. Az intimitás elvesztése, az emberi test tárgyiasítása és a kapcsolatok fogyasztási cikként való kezelése társadalmi következményekkel is járhat.
Rossz idővonalban élünk?
A Revans írása egy különös internetes elméletet is bemutat, amely szerint 1999 valamiféle töréspontot jelentett az emberiség történetében, és egy másik, kedvezőtlenebb valóságba kerültünk.
Ennek természetesen nincs tudományos alapja. A kilencvenes évek vége azonban valóban egy technológiai és kulturális korszakhatár volt.
Az internet tömegessé válása, a digitalizáció, majd a közösségi média megjelenése alapjaiban alakította át az emberi kapcsolatokat, a nyilvánosságot és a valóság érzékelését.
Talán nem egy másik idővonalba kerültünk. Talán egyszerűen olyan világot építettünk magunk köré, amelyben egyre nehezebb embernek maradni.
Próféták voltak, vagy csak figyeltek?
A Californication nem bizonyítéka annak, hogy a jövőt előre meg lehet jósolni. A Revans által összegyűjtött párhuzamok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a művészet olykor hamarabb érzékeli egy civilizáció válságtüneteit, mint maga a társadalom.
A dal ráadásul a pusztulás mellett az újjáteremtés lehetőségét is felvillantja.
És talán éppen ez a legfontosabb üzenete.
Nem az a kérdés, hogy 1999-ben megjósolták-e a világunkat, hanem az, hogy 2026-ban képesek vagyunk-e még megváltoztatni azt.
Forrás: Revans – Kertész Dávid: Vörösen izzó jóslatok






