A Duna rekordalacsony vízállása miatt veszélybe került a Paksi Atomerőmű folyamatos hűtővízellátása, ezért a kormány Paks és Dunaszentbenedek között fenékküszöb építéséről döntött. A megoldás első hallásra egyszerűnek tűnik: követ tesznek a folyóba, és megemelkedik a víz. A valóság ennél érdekesebb. Megmutatjuk közérthetően, mi az a fenékküszöb, hogyan működik, és mit nem tud megoldani.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A fenékküszöb lényegében a folyómederbe keresztirányban beépített, alacsony műtárgy.
Nem klasszikus értelemben vett gát, mert nem zárja el a folyót és nem hoz létre mögötte hatalmas víztározót. Inkább úgy kell elképzelni, mint egy, a mederfenék fölé emelkedő mesterséges lépcsőt.
Amikor a folyó ehhez ér, megváltoznak az áramlási viszonyok. A küszöb feletti, vagyis folyásirány szerinti felső szakaszon duzzasztóhatás alakul ki, ezért megemelkedik a vízfelszín.
Mi az a fenékküszöb?
A vízügy hivatalos vízgyűjtő-gazdálkodási terve is olyan műtárgyként ír a fenékküszöbről, amellyel megfelelő vízszint tartható fenn, és bizonyos esetekben a medererózió is mérsékelhető.
Vagyis a rövid válasz:
a fenékküszöb nem több vizet csinál a Dunában, hanem ugyanannak a víznek a helyi vízszintjét változtatja meg.
De hogyan lehet ugyanannyi vízből magasabb vízszint?
Ez az a pont, ahol könnyű félreérteni a történetet.
Képzeljünk el egy sekély patakot. Ha az alján kövekből egy alacsony akadályt építünk, az akadály előtti részen magasabban áll majd a víz, miközben természetesen továbbra is átfolyik rajta.
Nagyjából ugyanezen az elven működik a fenékküszöb is – csak a paksi esetben a Dunáról, hatalmas víztömegről és mérnöki pontosságot igénylő beavatkozásról beszélünk.
A küszöb helyi vízszintkülönbséget hoz létre, megváltoztatja a folyó hidraulikai viszonyait, és a felső szakaszon duzzasztást idéz elő.
Ez Paksnál azért különösen fontos, mert nem az a kérdés, hogy „van-e még víz a Dunában”, hanem az, hogy a víz szintje elegendően magas-e ahhoz, hogy az atomerőmű hűtőrendszere biztonságosan hozzáférjen a szükséges mennyiséghez.
Miért vált erre egyáltalán szükség?
2026 nyarán a Duna rendkívüli mélységekbe süllyedt.
Július 27-én az MVM Paksi Atomerőmű közlése szerint mínusz 106 centiméteres vízállást mértek Paksnál, ami akkor új rekordot jelentett. Két nappal később már mínusz 118, július 31-én pedig mínusz 126 centiméterig csökkent a vízállás. A blokkok teljesítményét fokozatosan vissza kellett venni, a 3. blokk leállítását is megkezdték.
Az erőmű később arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna akkori szintje már a létesítmény tervezésekor figyelembe vett százéves minimumszint alá is több mint egy méterrel került.
Az MVM a problémák között külön megemlítette a Duna medrének hosszú távú mélyülését és az egyre szélsőségesebb hidrológiai helyzeteket.
Ez fontos különbség.
Nem pusztán egy rosszul sikerült nyárról beszélünk.
A rendkívüli szárazság most tette látványossá azt a problémát, amelynek hosszabb távú okai is vannak.
Mit építenek most Paksnál?
A kormány augusztus 12-én rendeletben nyilvánította kiemelt beruházássá a Paks és Dunaszentbenedek térségében tervezett beavatkozást.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet két külön elemet nevez meg:
a Duna ideiglenes és részleges mederelzárását úszólétesítményekkel, valamint
a mederben elhelyezendő fenékküszöböt.
A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy a cél a Paksi Atomerőmű üzembiztonságához és termeléséhez szükséges vízszint biztosítása a rendkívüli kisvizes időszakokban.
A kormányzati tájékoztatás szerint a beruházás során összesen mintegy 145 ezer köbméter követ építenek be a Dunába. Az első ütemben nagyjából 35 ezer köbméterből készül el a vízszintet már érdemben befolyásoló keresztirányú kőmű, amelyet később további körülbelül 110 ezer köbméter kővel erősítenek meg.
A beruházás eredetileg közölt becsült költsége bruttó 6 milliárd 165 millió forint volt, amelybe a kapcsolódó úthelyreállítás és a partszakasz rekultivációja is beletartozott.
Akkor ez megoldja Paks problémáját?
Az alacsony vízszint egyik közvetlen következményére megoldást adhat. Magára a Duna problémájára azonban nem.
Ez a legfontosabb különbség.
A fenékküszöb képes arra, hogy az atomerőmű környezetében olyan vízszintet segítsen fenntartani, amely mellett a hűtővíz kivétele biztonságosabbá válik.
De ettől:
nem lesz nagyobb a Duna teljes vízhozama;
nem szűnik meg az aszály;
nem fordul vissza automatikusan a folyó medermélyülése;
és nem oldódik meg a felmelegedő Duna problémája sem.
Utóbbi különösen fontos, mert az atomerőművet nemcsak a kevés, hanem a túl meleg víz is korlátozhatja.
A paksi blokkok teljesítményét már 2026 nyarán is csökkenteni kellett a Duna magas vízhőmérséklete miatt. A környezetvédelmi szabályok szerint 25 Celsius-fokos dunai vízhőmérséklet felett fokozott mérés szükséges, és a visszabocsátott hűtővíz hőterhelését is szigorú előírások szabályozzák.
Vagyis a vízszint és a vízhőmérséklet két külön probléma.
A fenékküszöb az elsőn segít.
Van ára annak, ha belenyúlunk egy folyó medrébe?
Természetesen.
Egy ekkora folyónál nincs olyan jelentős vízépítési beavatkozás, amelynek ne kellene vizsgálni a következményeit.
Megváltozhatnak az áramlási sebességek, a hordalék mozgása és a meder helyi eróziója. Vizsgálni kell a hajózhatóságot, az élővilágra gyakorolt hatást, valamint azt is, mi történik különböző vízhozamok és későbbi árvizek esetén.
Éppen ezért félrevezető lenne úgy beszélni a fenékküszöbről, mintha egyszerűen „behordanának egy rakás követ a Dunába”.
Ez vízügyi műtárgy.
A kialakítása, magassága, keresztmetszete, anyaga és az alatta-fölötte kialakuló mederváltozás mind mérnöki kérdés.
A kormányrendelet gyorsított, kiemelt beruházási keretet biztosított a paksi munkákhoz, de maga a rendelet is külön felsorolja a beruházáshoz kapcsolódó hatósági ügyeket.
A legfontosabb kérdés azonban túlmutat a fenékküszöbön
Paksnál most egy akut problémára kellett nagyon gyors választ adni.
Ez érthető.
De az igazán nagy kérdés az lesz, mi történik öt, tíz vagy húsz év múlva, ha a most rendkívülinek nevezett kisvizes időszakok egyre kevésbé lesznek rendkívüliek.
A fenékküszöb most megemelheti a vizet az atomerőműnél. De nem helyettesíti a Duna és a teljes magyar vízgazdálkodás jövőjéről szóló döntéseket.
Mert a Paksnál kialakult helyzet végül ugyanarra figyelmeztet, amire az idei aszály, a kiszáradó termőföldek és az egyre mélyebbre kerülő talajvíz is:
a vizet akkor kell megtartani, amikor még van mit megtartani.
