A Tisza Párt delegáltjai indítványozták, hogy a kulcsszereplők mellett korábbi kormánytagokat is vonjanak be a vizsgálatba.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. A szeptember 23-i ülés meghívottjai között Péczely Terézia és Braun Balázs jogász szerepelt.
A testületet azért hozta létre az Országgyűlés, hogy feltárja a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének problémáit, valamint azt, hogyan alakulhattak ki adósságspirálok, kiszolgáltatott élethelyzetek és rendszerszintű visszaélések kockázatai. A létrehozásáról szóló országgyűlési határozat szerint a végrehajtási ügyek közvetlenül vagy közvetve csaknem kétmillió embert érintenek.
A 444 beszámolója szerint a Tisza Párt politikusai azt hangsúlyozták, hogy a pártpolitikai szempontokat háttérbe szorítva minden olyan érintettet meg kívánnak hallgatni, aki érdemi információval szolgálhat a végrehajtói rendszer működéséről és az ahhoz kapcsolódó ügyekről.
A meghívandók között több korábbi igazságügyi miniszter neve is szerepel, köztük Dávid Ibolyáé, Bárándy Péteré, Trócsányi Lászlóé, Tuzson Bencéé és Varga Judité. A testület emellett Rogán Antal, Rogán Barbara, Nagy Ádám és Navracsics Tibor meghallgatását is kezdeményezné, továbbá Schadl Györgyöt és Völner Pált is meghallgatnák.
A vizsgálóbizottság elnöki posztját eredetileg a Tisza Párt kapta volna meg, Magyar Péter döntése nyomán azonban végül Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke vette át a testület vezetését.
Amikor már nem éri meg bejelentve dolgozni
A szerdai ülésen Péczely Terézia arra hívta fel a figyelmet, hogy a végrehajtás nemcsak jogi, hanem súlyos szociális problémává is válhat, ha a levonások után az adósnak már nem marad elegendő pénze a megélhetésre.
A jogász szerint egyes esetekben mire az érintett tudomást szerez egy tartozásról, annak összege jelentősen megnőhet, miközben a jövedelméből történő levonás akkora terhet jelent, hogy végül a be nem jelentett munkát választja.
Péczely szerint ilyenkor a végrehajtási rendszer nem visszavezeti az adóst a rendezett élethelyzetbe, hanem éppen ellenkező irányba tolhatja: a legális munkából a feketegazdaság felé.
A jogász ezért azt javasolta, hogy a szociális ellátórendszert is kapcsolják be a végrehajtási folyamatba, és az adós tényleges élethelyzetét, jövedelmét, eltartottjait, valamint valós törlesztési képességét is vegyék figyelembe a fizetési teher meghatározásakor.
Nem egyetlen ügyet, hanem az egész rendszert vizsgálják
A bizottság feladata nem konkrét büntetőügyek eldöntése és nem is folyamatban lévő eljárások felülvizsgálata.
Az Országgyűlés határozata rendszerszintű vizsgálatra adott felhatalmazást: a végrehajtói kinevezésektől a díjazáson és költségelszámoláson át a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működéséig, a felügyeleti mechanizmusokig, valamint az esetleges korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokig.
A testület iratokat kérhet be, meghallgatásokat tarthat, majd javaslatokat tehet a szabályozás módosítására.
Ez azért lényeges, mert a végrehajtási rendszer problémái jóval túlmutatnak egy-egy nagy nyilvánosságot kapott ügyön.
A jogos követelések érvényesítésének természetesen működnie kell. A kérdés az, hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy közben az adós ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyből már nincs reális út vissza a törvényes munkába és a rendezett életbe.
A bizottság munkájának valódi tétje ezért nem pusztán az, hogy megnevez-e korábbi hibákat vagy felelősöket, hanem az, sikerül-e olyan rendszert kialakítani, amelyben a követelés behajtható, de az ember közben nem válik behajthatatlan veszteséggé.
