Újabb mélypontra jutott az Egyesült Államok és Kanada kereskedelmi konfliktusa. Donald Trump amerikai elnök az egyeztetések kudarca után ismét az Egyesült Államok „51. államaként” emlegette Kanadát, miközben Mark Carney kanadai miniszterelnök már kereskedelmi háborúról beszél.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Donald Trump az amerikai–kanadai kereskedelmi tárgyalások péntek esti összeomlása óta először szólalt meg az ügyben. Az amerikai elnök szerint Kanada „egy állam előnyeit akarja, anélkül hogy az lenne”.
Trump azt is kifogásolta, hogy az amerikai gazdáknak hosszú éveken keresztül rendkívül magas vámokkal kellett szembenézniük a kanadai piacon – számolt be róla a BBC.
A nyilatkozat tovább élezte az egyébként is feszült viszonyt a két szomszédos ország között. Trump a Fehér Házba való visszatérése óta többször is felvetette, hogy Kanada legyen az Egyesült Államok 51. tagállama, ezt azonban a kanadai politikai vezetés következetesen elutasította.
Ötvenszázalékos amerikai vámok jönnek
A tárgyalások összeomlásának közvetlen következménye, hogy az Egyesült Államok új, 50 százalékos vámokat vet ki több Kanadából érkező termékre.
Az intézkedés mintegy 20 milliárd dollár értékű kanadai importot érint, ami az Egyesült Államok teljes kanadai behozatalának körülbelül 5 százaléka. Az érintett termékek között bor, tejtermékek, cement, ruházati cikkek és jégkorong-felszerelések is vannak.
Mindez a már érvényben lévő, kanadai acélt, alumíniumot, gépjárműveket és faárut sújtó amerikai vámokon felül értendő.
Mark Carney kanadai miniszterelnök „téves számításnak” nevezte Washington döntését, amely szerinte arra irányul, hogy ártson Kanadának és megossza az országot.
Kanada dollárról dollárra válaszol
Ottawa nem hagyja válasz nélkül az amerikai intézkedést. Carney közölte, hogy Kanada szeptember 8-tól „dollárról dollárra” azonos értékű ellenintézkedésekkel válaszol.
A kanadai vámok többek között amerikai acél-, tej-, háztartásigép- és elektronikai termékeket érintenek majd. A részletes intézkedéseket a következő napokban ismertetik.
Carney szerint országa vonakodva ugyan, de kénytelen válaszolni saját gazdasági érdekeinek védelmében.
„Akkor vagy háborúban, amikor megtámadnak. Minket megtámadtak”
– fogalmazott a kanadai miniszterelnök, aki immár nyíltan kereskedelmi háborúnak nevezte a kialakult helyzetet.
A tárgyalások kudarcáról úgy fogalmazott: az Egyesült Államok túl sokat kért, miközben túl keveset ajánlott.
Miért omlottak össze a tárgyalások?
A hét elején még mindkét fél bizakodó volt abban, hogy sikerül megállapodást kötni.
A tárgyalások végül azt követően futottak zátonyra, hogy Washington és Ottawa egyaránt azzal vádolta a másikat: az utolsó pillanatban változtatott a korábban egyeztetett feltételeken.
Az amerikai fél szerint Kanada új követelésekkel állt elő, és korábban elfogadott pontoktól lépett vissza. Carney ezt visszautasította, és azt állította, hogy valójában Washington terjesztett elő elfogadhatatlan feltételeket.
A kanadai kormányfő szerint az amerikai követelések között szerepelt volna Kanada más országokkal kötendő jövőbeli kereskedelmi megállapodásainak korlátozása is.
Ezt Ottawa nem volt hajlandó elfogadni.
David Eby, Brit Columbia miniszterelnöke szerint egy ilyen feltétel Kanadát gazdasági értelemben gyakorlatilag az Egyesült Államok 51. államának helyzetébe hozta volna.
Kanadában összezárt a politikai oldal
A konfliktusban nemcsak Carney kormánya fogalmazott keményen.
A konzervatív ellenzék vezetője, Pierre Poilievre is indokolatlannak nevezte az új amerikai vámokat, több kanadai tartomány vezetője pedig támogatásáról biztosította a miniszterelnököt.
Doug Ford, Ontario miniszterelnöke ennél is tovább ment: szerinte Trumpban „nem lehet megbízni”.
Québec vezetése közben arra figyelmeztetett, hogy az amerikai vámok miatt munkahelyek kerülhetnek veszélybe, Alberta miniszterelnöke, Danielle Smith viszont arra szólította fel a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
A teljes észak-amerikai kereskedelemre hatással lehet
A konfliktus jelentősége messze túlmutat a most bejelentett vámokon.
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti USMCA szabadkereskedelmi megállapodás évente mintegy 1,6 ezermilliárd dollár értékű háromoldalú kereskedelem alapját teremti meg.
Kanada és Mexikó korábban azt kérte, hogy a megállapodást újabb 16 évre hosszabbítsák meg, az Egyesült Államok azonban jelenlegi formájában nem járult hozzá ehhez.
Arra a kérdésre, hogy a mostani szakítás mit jelenthet az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszer jövője szempontjából, Carney röviden úgy válaszolt:
„Ez biztosan nem jó hír.”
A két ország közötti rendkívül szoros gazdasági kapcsolatok miatt a konfliktus következményei mindkét oldalon érezhetővé válhatnak. A vámok támogatói szerint az intézkedések az amerikai termelést és munkahelyeket védik, kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb költségek végül a vállalkozásokra és a fogyasztókra is áthárulhatnak.
