Donald Trump amerikai elnök szeptember 18-án aláírta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 elnevezésű törvényt. A Fehér Ház közleménye szerint a jogszabály kibővíti az Oroszországgal szembeni szankciókat, új vámjogi eszközöket ad az amerikai elnök kezébe, valamint meghosszabbítja az Iránnal szembeni korlátozások egy részét.

A történet azonban nem ér véget Moszkvánál, mert az új amerikai szabályozás egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy nemcsak Oroszországot, hanem az orosz energiahordozók legnagyobb külföldi vásárlóit is nyomás alá helyezheti.

Nemcsak Moszkváról szól a törvény

Az új szabályozás Oroszország energia- és védelmi szektorát, pénzügyi szereplőit, valamint az úgynevezett árnyékflottát is célba veszi, vagyis azokat a hajókat és közvetítői konstrukciókat, amelyek segítségével a már meglévő nyugati szankciókat próbálják megkerülni.

A Reuters beszámolója szerint a törvény arra is lehetőséget teremt, hogy az Egyesült Államok akár százszázalékos vámot vessen ki az öt legnagyobb orosz olaj- és gázvásárló ország termékeire, illetve azokra, amelyek Washington megítélése szerint közreműködnek a szankciók kijátszásában. A jogszabály ugyanakkor jelentős mérlegelési és felmentési jogkört hagy az amerikai elnöknél.

Ez fontos különbség: a törvény elfogadása önmagában nem jelenti azt, hogy mostantól minden orosz energiát vásárló országra százszázalékos amerikai vám vonatkozik.

Kína és India méretük miatt nyilvánvalóan a figyelem középpontjában állnak, India pedig már a törvény elfogadása előtt jelezte, hogy az energiaellátás biztonságát saját nemzeti érdekei alapján kívánja kezelni.

És akkor ott van Magyarország

Magyarország helyzete azért különösen érdekes, mert miközben az ország mérete össze sem hasonlítható Kínáéval vagy Indiáéval, az orosz energia részesedése a magyar importon belül rendkívül magas.

Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint 2025-ben a Magyarországra importált kőolaj több mint 90 százaléka, az importált földgáz pedig 74 százalékban Oroszországból érkezett. A Bizottság számításai szerint ezzel Magyarország orosz fosszilis energiahordozóktól való függősége a második legmagasabb volt az Európai Unióban.

A jelentés ugyanakkor arra is kitér, hogy Magyarország új, amerikai és európai partnerekkel kötött hosszú távú gázbeszerzési megállapodásokat, amelyek teljes felfutásuk után az éves hazai fogyasztás mintegy 12 százalékát fedezhetik.

Vagyis a függőség csökkentésére történtek lépések, de az orosz energia ma még mindig meghatározó része a magyar ellátásnak.

Lesz ebből magyar–amerikai konfliktus?

Ezt egyelőre korai lenne kijelenteni.

A törvény nem nevez meg Magyarországgal szembeni külön vámot, és a végrehajtás jelentős részét az amerikai elnökre bízza. Arra sincs jelenleg nyilvánosan véglegesített washingtoni lista, amely alapján biztosan ki lehetne jelenteni, hogy Magyarország az első körben vámokkal sújtott öt ország között lesz.

Az viszont már most látható, hogy Washington az eddiginél jóval erősebb eszközt kapott arra, hogy ne pusztán az orosz vállalatokra és pénzügyi szereplőkre, hanem az orosz energiahordozók vásárlóira is nyomást gyakoroljon.

Ez pedig Magyarország számára lényeges kérdés, mert Budapest hosszú ideje azzal érvel, hogy az orosz olaj és gáz kiváltása nem politikai jelszó, hanem fizikai infrastruktúra, ár és ellátásbiztonság kérdése.

Most ehhez egy új tényező társult: az Egyesült Államok kereskedelempolitikája.

Az energia lett a nyomásgyakorlás egyik fő eszköze

Az új amerikai törvény mögötti logika világos: Washington az orosz állami bevételek egyik legfontosabb forrását akarja szűkíteni, ezért már nem csupán az eladót, hanem egyes esetekben a vásárlót is célba venné.

Az orosz energia azonban továbbra is jelentős szerepet játszik a világpiacon, miközben a közel-keleti konfliktusok és az ellátási bizonytalanságok az olaj- és gázárakat is felfelé hajthatják. A Reuters szerint az orosz ESPO típusú nyersolaj ára szeptember közepére hordónként 120 dollár fölé emelkedett, részben a kínai kereslet és a közel-keleti ellátási zavarok miatt.

Ezért az új szankciós rendszer valódi hatása nem pusztán azon múlik majd, milyen keményen fogalmaz a törvény, hanem azon is, Trump mikor, kivel és milyen mértékben alkalmazza az új vámjogosítványokat.

Magyar szempontból tehát egyelőre nem az a hír, hogy Washington máris százszázalékos vámot vetett ki Magyarországra, mert ilyen döntés nem született.

A fontosabb hír az, hogy az amerikai elnök kezében mostantól ott van egy olyan eszköz, amely az orosz energia vásárlóit is közvetlenül elérheti – és egy olyan ország számára, amelynek olaj- és gázellátásában Oroszország ma is meghatározó szerepet játszik, ezt érdemes nagyon figyelni.