
Utánpótlás-futball
Fekete lapot kaphatnak a szülők a gyerekmeccseken – véget is érhet miattuk a mérkőzés
Romániában fekete lappal is véget vethet a játékvezető egy utánpótlás-mérkőzésnek, ha a szülők vagy szurkolók sértő, agresszív viselkedése a figyelmeztetések után sem szűnik meg. — Fotó: AI-generált illusztráció
Fekete lapot kaphatnak a szülők a gyerekmeccseken – véget is érhet miattuk a mérkőzés
Nem a játékos, hanem a lelátón helyet foglaló szülő vagy szurkoló viselkedése miatt érhet véget idő előtt egy gyerekfocimeccs Romániában. A Román Labdarúgó-szövetség új szabálya a gyerekeket védené a felnőttek agresszív viselkedésétől. A témával a Balusz néven ismert TikTok-tartalomkészítő is foglalkozott, aki saját tapasztalatai alapján három olyan szülői viselkedésformát mutatott be, amelyekkel rendszeresen találkozik az utánpótlássportban.
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) új eszközzel próbálja visszaszorítani a szülők és szurkolók agresszív viselkedését az utánpótlás-futballban. Az idei szezontól az U7-es korosztálytól egészen az U16-osokig megjelent a fekete lap, amely a sárga és a piros lappal ellentétben nem a pályán lévő játékosoknak szól.
A Román Labdarúgó-szövetség hivatalos tájékoztatása szerint az új eljárás célja, hogy a gyerekeket megvédjék a lelátóról érkező bántalmazástól, nyomástól és a felnőttek túlzott elvárásaitól. A szabályt szeptember 11-én fogadta el a szövetség sürgősségi bizottsága. Az FRF közlése szerint ezzel Románia az első olyan ország, amelynek labdarúgó-szövetsége kifejezetten a nézők helytelen viselkedésének szankcionálására vezetett be külön lapot.
Három lépés után kerül elő a fekete lap
A fekete lapot nem az első bekiabálás után mutatja fel a játékvezető. Az FRF háromlépcsős eljárást dolgozott ki.
Ha a játékvezető sértő vagy agresszív viselkedést tapasztal a nézőtéren, először megállítja a játékot, és arra kéri az edzőket, hogy beszéljenek saját csapatuk szüleivel és szurkolóival.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, tíz percre felfüggesztik a mérkőzést, a játékosok pedig az öltözőbe vonulnak. Ha a folytatás után sem szűnik meg a kifogásolt viselkedés, következik a harmadik lépés: a játékvezető lefújja a találkozót, felmutatja a fekete lapot, és a mérkőzést már nem lehet folytatni.
A szabály többek között a gyerekek, az edzők, az ellenfél játékosai és stábja, valamint a játékvezetők sértegetésére vagy fizikai bántalmazására vonatkozik. Ugyancsak intézkedéshez vezethet, ha a szülők vagy más nézők egymással kerülnek verbális vagy fizikai konfliktusba.
„Egy gyerekmeccsen nem minden viselkedés fér bele”
Az új román szabályról a Balusz néven ismert TikTok-tartalomkészítő is beszélt. Videójában úgy fogalmazott, hogy a fekete lap szerinte fontos üzenetet közvetít: attól, hogy valaki szülőként van jelen egy gyerek mérkőzésén, még nem válik elfogadhatóvá minden viselkedés.
Saját tapasztalatai alapján három olyan szülői típust emelt ki, amelyekkel az utánpótlássportban találkozott. Elsőként arról a szülőről beszélt, aki folyamatosan bírálja vagy sértegeti a játékvezetőt, minden ítélethez hozzáfűz valamit, szélsőséges esetben pedig személyeskedésig is eljut.
Balusz szerint ezzel éppen azokkal az értékekkel kerül ellentétbe a felnőtt viselkedése, amelyeket a sportnak kellene közvetítenie a gyerekek felé: a tisztelettel, a felelősségvállalással és a sportszerűséggel.
Amikor a szülő lesz a „másodedző”
A videóban külön szó esik azokról a szülőkről is, akik a lelátóról folyamatosan utasításokat adnak a gyereknek. Passzolj, lődd el, menj előre, menj hátra – miközben a pályán lévő fiatal az edzőjétől esetleg egészen más instrukciót kap.
Balusz szerint ezzel a gyerek egyszerre két irányból kap utasításokat, holott éppen azt kellene megtanulnia, hogy felismerje a játékhelyzeteket és maga hozzon döntéseket.
Ez a fekete lap szabályától különálló probléma, hiszen önmagában az, hogy egy szülő sportszakmai tanácsokat kiabál gyermekének, nem feltétlenül tartozik a szankcionált magatartások közé. A videó azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a lelátóról érkező nyomás akkor is befolyásolhatja a gyerek sportélményét, ha nem válik nyílt agresszióvá.
A meccs után sem mindegy, mit mondunk a gyereknek
A harmadik viselkedésforma, amelyet Balusz kiemelt, a mérkőzés utáni számonkérés. Ide sorolja azokat a helyzeteket, amikor a szülő már a pálya mellett vagy a hazafelé vezető autóút során azt magyarázza a gyereknek, hogy nem hajtott eléggé, nem adott bele mindent, vagy csalódást okozott.
Szerinte a gyerek számára a labdarúgásnak elsősorban örömforrásnak kellene lennie, nem pedig kényszernek. Egyik mérkőzés jobban sikerül, a másik rosszabbul, a szülő szerepének azonban ettől nem kellene megváltoznia.
A videó egyik legerősebb gondolata éppen erre vonatkozik: a gyereknek a mérkőzés után nem feltétlenül újabb teljesítményértékelésre van szüksége otthon, hanem arra, hogy érezze, a szülei ugyanúgy mellette állnak akkor is, ha három gólt rúgott, és akkor is, ha rossz napja volt.
A gyerekek játékát védené az új szabály
A román szövetség fekete lapja ennél egyértelműen a súlyosabb eseteket célozza. A szervezet szerint a felnőttek viselkedése nemcsak egy mérkőzés menetére lehet hatással, hanem magukra a gyerekekre és az egész csapatra is.
Nem ez a kezdeményezés az első lépés, amellyel a román szövetség a gyerekeket érő nyomást próbálja csökkenteni.
Az FRF 2025-ben indította el B.R.A.V.O. programját a gyerekeket érő nyomás és bántalmazás visszaszorítására. Az U13-as és U14-es mérkőzéseken pedig már korábban bevezették az úgynevezett Silent Dayt: évente két alkalommal a szülők és az edzők nem kiabálhatnak be a pálya széléről, hogy a gyerekek külső nyomás nélkül játszhassanak és hozhassanak saját döntéseket.





