Ahogyan arról beszámoltunk, a Fidesz „ÁVH-figyelő” néven külön felületet indított a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőiről. Orbán Viktor szerint az NVVH „bárkire lecsaphat”, lehallgathat, ismerősöket kényszeríthet besúgásra, és akár cégeket is elvehet. De mit enged valójában a törvény?

Lehallgathat az NVVH? Igen, de nem korlátlanul

Az NVVH büntetőeljárásokban nyomozati jogköröket kapott, ezért bizonyos ügyekben leplezett eszközök, köztük lehallgatás is alkalmazható.

A lehallgatás azonban nem a hivatal szabad döntése: bírói engedélyhez kötött.

Lehetnek titkos informátorok?

Igen, a törvény lehetővé teszi, hogy a hatóság titkos informátort használjon egy bűncselekmény felderítéséhez.

Ez azonban nem ugyanaz, mint az, hogy az NVVH bárkit „besúgásra kényszeríthet”. A jogszabály nem ad általános felhatalmazást arra, hogy tetszőleges embereket informátorrá tegyenek.

Az együttműködésnek ráadásul vannak korlátai is. Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy saját magát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolja meg – legalábbis papíron.

„Elvehetik a cégedet” – itt már erősebb a Fidesz érve

Igen, végső soron egy céghez kapcsolódó vagyon vagy tulajdonrész is elveszhet, de nem úgy, hogy az NVVH egyszerűen egyik napról a másikra „elveszi” a vállalkozást. A hivatal bizonyos feltételekkel közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat egy céget, belenézhet az irataiba, bankszámláiba és szerződéseibe, egyes pénzügyi döntéseket jóváhagyáshoz köthet, sőt meghatározott ügyekben a cég legfőbb döntéshozó szerve helyett is határozhat. Büntetőeljárásban pedig a vagyont zár alá lehet venni, és ha a törvényi feltételek fennállnak, végül vagyonelkobzásra is sor kerülhet. Vagyis a Fidesz állítása mögött itt van valós jogi alap.

Van még olyan pont, ahol a Fidesz kifogása valóban komoly

A Fidesz és a KDNP alkotmánybírósági beadványa nemcsak politikai jelszavakat tartalmaz, több konkrét jogi problémát is felvet.

Ilyen például, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat főszabály szerint nem közigazgatási hatósági eljárás, miközben az NVVH adatokat és iratokat kérhet, illetve együttműködést követelhet.

Az indítvány azt is kifogásolja, hogy a hivatal már egy későbbi bírói döntés előtt komolyan beavatkozhat egy vállalkozás működésébe. Hogy ezek valóban alkotmányellenesek-e, arról az Alkotmánybíróság dönthet.

Akkor kinek van igaza?

Mindkét oldalnak részben: a Fidesznek abban van alapja, hogy az NVVH nagyon erős hatóság: nyomozhat, leplezett eszközöket alkalmazhat, adatokat kérhet és bizonyos esetekben mélyen beavatkozhat egy cég működésébe.

A másik oldalnak viszont abban, hogy ezek a jogosítványok nem korlátlanok.

Az viszont nagyon is valós félelem, hogy egy korrupcióellenes cél érdekében létrehozott, ilyen sok jogosítványt egyesítő szervezet köré a törvény elegendő féket épített-e.

Források:

Nemzeti Jogszabálytár;

MKAB Public