Már nem csupán ígéret: az ukrán parlament elé került az a törvényjavaslat, amely erősebb garanciákat adhat a magyar nyelvű oktatásnak. Ha a jogszabályt elfogadják, Budapest cserébe részben feloldhatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak blokkolását.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Új szakaszba léphet a kárpátaljai magyarok oktatási jogairól évek óta tartó magyar–ukrán vita. Kijev benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely bővítené a nemzeti kisebbségek – köztük a magyar közösség – anyanyelvi oktatási lehetőségeit. Magyar Péter miniszterelnök pénteken üdvözölte a lépést, a magyar kormány pedig azt várja, hogy a jogszabályt még októberben elfogadják – számolt be a Reuters.
A tervezet egyik legfontosabb eleme az úgynevezett nemzeti kisebbségi iskola státusz bevezetése lehet. Azok az intézmények kaphatnák meg ezt, ahol a tanulók több mint fele az adott kisebbség nyelvén tanul. A státusz bizonyos feltételek mellett akkor is fennmaradhatna, ha később csökkenne az anyanyelven tanuló diákok aránya.
Az EUalive szerint javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a diákok az órákon kívül szabadabban használhassák saját nyelvüket, és külön szabályokat állapítana meg az intézményvezetőkre.
A módosítások nem kizárólag a magyarokra vonatkoznának: az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő ukrajnai kisebbségek szélesebb oktatási jogokat kaphatnának. A szabályozást ugyanakkor úgy alakították ki, hogy az ne terjedjen ki automatikusan az orosz nyelvre – számolt be a The Kyiv Independent.
A történet másik fele Brüsszelben játszódik. A Reuters két uniós diplomatára hivatkozva azt írta, hogy a jogszabály elfogadása esetén Magyarország feladhatja ellenállását Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak további előrelépésével szemben. A szóban forgó két tárgyalási klaszter a belső piacot, illetve a versenyképességet és az inkluzív növekedést érinti.
Az EUalive szerint a két fél lényegében lépésről lépésre haladó megállapodást alakított ki: Kijev végigviszi a kisebbségi oktatásról szóló változtatásokat, Budapest pedig lehetővé teszi a két újabb tárgyalási klaszter megnyitását.
A parlamenti szavazást október 12-re várják.
A mostani fejlemény azért jelent valódi fordulatot, mert a vita hosszú időn át a magyar–ukrán kapcsolatok egyik legkeményebb konfliktuspontja volt. Budapest következetesen azt kérte számon Kijeven, hogy állítsa helyre és garantálja a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogait, Ukrajna pedig az uniós integrációjának akadályaként tekintett a magyar vétóra.
Most először körvonalazódik olyan megoldás, amelyben mindkét fél kézzelfogható eredményt kaphat: a kárpátaljai magyar közösség erősebb intézményi garanciákat az anyanyelvi oktatáshoz, Ukrajna pedig újabb lépést tehet az Európai Unió felé. A döntő kérdés már az, hogy a benyújtott tervezetből valóban törvény lesz-e.
