„Vezess sátradba, Uram, szüntelen hívlak” – ezzel a bizalommal indulhatunk neki az új napnak. A reggeli ima arra kér Istent, hogy legyen menedékünk a bizonytalanságban, vezessen döntéseinkben, őrizze szavainkat, és segítsen úgy végigjárni a napot, hogy közben ne távolodjunk el Tőle.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Uram, szüntelen hívlak.
Akkor is, amikor tisztán látom az utat,
és akkor is, amikor csak a következő lépést ismerem.
Vezess sátradba, Uram.
Abba a csendbe, ahol elhallgat bennem a világ zaja,
ahol nem kell erősnek mutatnom magam,
ahol letehetem eléd mindazt, amit magammal hordozok.
Vezess oda, ahol újra meghallom a hangodat.
Amikor elfáradok, légy az erőm.
Amikor félek, légy a békességem.
Amikor nem tudom, merre induljak,
ne engedd, hogy a bizonytalanság vezessen helyetted.
Te vezess, Uram.
Őrizd ma a gondolataimat,
hogy ne a félelem mondja meg, mit higgyek.
Őrizd a szavaimat,
hogy ne sebezzek akkor sem, amikor engem bántanak.
Őrizd a döntéseimet,
hogy ne csak azt válasszam, ami könnyű,
hanem azt is, ami igaz és jó.
Uram, szüntelen hívlak,
mert tudom, hogy nélküled könnyen eltévedek a saját terveim között.
Taníts felismerni jelenlétedet a hétköznapokban:
egy jó szóban,
egy váratlan segítségben,
egy csendes pillanatban,
abban az emberben is, akit ma elém küldesz.
És ha ezen a napon nehézség ér,
ne azt kérdezzem először: miért történt velem?
Hanem azt:
Uram, hogyan maradhatok melletted ebben is?
Vezess sátradba, Uram.
Adj nekem menedéket Benned,
de ne azért, hogy elbújjak a világ elől,
hanem hogy Tőled kapott erővel térjek vissza oda,
ahol dolgom van.
Szüntelen hívlak.
Reggel, amikor elindulok.
Napközben, amikor elfáradok.
Este, amikor mindent visszaadok Neked.
Maradj velem ma, Uram.
Vezess, őrizz és taníts szeretni.
És bármerre visz ez a nap,
ne engedd, hogy messz kerüljek Tőled.
Ámen.
